Jortini 2.évad 10.rész

Teljes mértékben megbíztam Damianban. Azt hittem, hogy megváltozott és, hogy lehetünk barátok erre megint miatta lesz vége a kapcsolatomnak Jorgeval. Már egy hete nem beszéltünk és így megy a turnénk. Tegnap rosszul is voltam. Fájt a fejem és émejegtem. Most reggel is hányingerrel keltem. Azonnal rohantam a mosdóba és hánytam. Később felöltöztem, fogat mostam megcsináltam a hajam és felrakatam egy halvány sminket. Elhatároztam, hogy elmegyek orvoshoz, mert szerintem beteg vagyok. A báttyámat is elhívtam. Ő vezetett. Az út csendben telt el mivel nagyon szarul voltam. Ahogy megérkeztünk az orvoshoz már mehettem is be. Ja amúgy a jeggyűrűm is vissza adtam Jorgenak. Volt eljegyzés nincs eljegyzés.
-Jó reggelt Stoessel kisasszony!
-Jó reggelt Dr.úr!
-Mi a panasza kisasszony?
-Hát tegnap óta hányok és nagyon fáj a fejem.
-Étvágya?
-Na az van. Egész nap csak eszem.
-Mikor volt utoljára sexuális kapcsolata?
-1 hete kb. Miért?
-Stoessel kisasszony a hallottak alapján az a megállapításom, hogy terhes, de ezt csak egy terhességitesztel lehet igazolni.
-Jajj Dr.úr köszönöm!-ugrottam boldogan a nyakába és sírtam.
-Még is mit?-kérdezte értetlenül.
-Ezt a csodálatos hírt.-mondtam.
-Igazán nincs mit, de még nem láttam ilyen fiatal lányt ennyire örülni a terhességének. Tudja mostanában mindenki elveteti.-mondta.
-Hàt én biztos nem fogom!-jelentettem ki hátározottan. Elköszöntem tőle és indultunk is megvenni a tesztet. Otthon azonnal megcsináltam amíg a báttyám idegesen várakozott a szobába. Remegő kézzel néztem meg a tesztet és igen pozitív volt. Féltem is, de nagyon boldog voltam mert Jorgeval a közös gyermekünket hordom a szívem alatt.
-Hát Rugg tényleg terhes vagyok!-öleltem meg majd mindketten sírtunk a boldogságtól.
-Hugi beszélned kell Jorgeval.
-Igen most megyek már.-pusziltam meg és elimdultam Yoyi szobája felé.
Bekopogtam és vártam. Ugye már Franciaországba vagyunk és itt mindenki egyedül kapott szobát. Amikor nyílt az ajtó és megláttam a szerelmem elkapott a sírás. Borzalmasan karikás és kisírt szemek. A nyakába borúltam és bömböltem miközben ő szorosan ölelt.
-Tini mi van veled?-simogatta a hátam.
-Szomorú vagyok amiért ílyen szomorú vagy, de boldog vagyok mert gyereket várok tőled. Hagytam abba a sírást.
-Tessék?-nézett értetlenül.
-A szerelmünk gyümölcsét hordom a szívem alatt és ezt ma tudtam meg.
-Hisz ez csodálatos.-pörgetett meg a levegőbe és megcsókolt.
-Igen lesz egy pici Blanconk.-mosolyogtam.
-Akkor szeretném ha ezt tovább hordanád.-vette elő a farzsebéből a gyűrűt és az újjamra húzta.
-Örömmel.-csókoltam meg újra.
-Most lennének elképzeléseim, hogy mit csináljunk!-emelgette a szemöldökét.
-Nem Jorge! Most 9 hónapig nincs semmi.-emeltem fel a mutatóújjam.
-De ezt szabad nem?-csókólt meg és beleharpot az ajkaimba.
-Ezt szabad.-mentem bele én ia a játékba. Egy kicsit jatszadoztuk majd gyorsan összekaptuk magunkat, mert menni kellett ultrahangra. El is mentünk és azt mondták, hogy egészséges a kisbaba! Ennek nagyon örültem. Megbeszéltük a srácokkal, hogy tartunk egy kis összejövetelt és megünnepeljük, hogy kisbabát várok. Mindenki itt volt kivéve Ruggelaria.
-Szívem merre lehetnek Ruggerroek?-kérdezte Jorge átfogva a derekam.
-Nem tudom, de mindjárt megcsörgetem a báttyókám, hogy siessen már.-nevettem egyet majd megcsókoltam. Elmentem fel a szobába egy csendesebb helyre, hogy fel tudjam hívni Ruggt. Tárcsáztam a számot és 4 csengés után felvette.
-Szia Tini mi a helyzet?-kérdezte.
-Ezt nekem kéne kérdeznem tőled mivel még nem vagytok itt.
-Hát elég rossz idő van meg havazik, de akkor most elindulunk ha nagyon szeretnéd puszi.-nyomta ki a telefont. Akartam neki mondani, hogy ha ilyen rossz az idő ne jöjjenek nehogy baj legyen.