-Hát akkor örömmel jelentem be kisasszony, hogy magának kisfia lesz. Én ennek hallatára felálltam és a nyakába ugrottam.
-Jajj ez hihetetlen!-pusziltam meg ő meg csak nevetett. Összeszedtem magam elköszöntem a dokitól és mentem is haza. Útközben vettem egy rugdalózot amire rá volt írva angolul, hogy én leszek a legjobb focista. Hazamentem, de a drága uram már mérgesen állt az ajtóban.
-Te meg hol a francba voltál Martina?-idegeskedett.
-Nyugi csak ultrahangra mentem volna, de közbejött még pár dolog.-csókoltam meg.
-Na és fiú vagy lány? Minden rendbe van kettőtökkel?-ölelt át.
-Minden rendben, de derítsd ki te a baba nemét.-nevettem és a kezébe dobtam a rugdalózót. Indultam is fel a lépcsőn, de Jorge így szólt.
-Szóval akkor fiú?-kérdezte én meg mosolyogva felé forultam és így szóltam.
-Igeeeeeen!-kiabáltam toporzékolva erre ő odafuttott hozzám felkapott és megcsókolt.
-Lesz kicsi Ronaldonk.-mondta.
-Nem, nem Neymarunk lesz.-komolyodtam el.
-Nem igaz a mi fiúnk Real Madridos lesz.
-A-a Barcelonás.-pukkadkodtam.
-Én azt se bánom, hogy ha balerina lesz vagy ha az Atletico Madridot fogja szeretni csak legyen egészséges és boldog.-mondta miközben átkarolta a derekam.
-Annyira szeretlek!-csókoltam meg.
-Én jobban!-incselkedett.
-Na jó ebbe én most nem megyek bele, mert multkor fél napig ez ment, hogy ki kit szeret jobban.-nevettem és elindultam a fürdő felé.
-Merre mész?-érdeklődött.
-Veszek egy forró fürdőt.
-Én is mehetek?-nézett rám boci szemekkel aminek nem tudtam ellen állni.
-Gyere te nagy gyerek.-nevettem.
-Jujj de jóóó. Köszi anyuciiii!-ugrándozott, mint egy óvódás.
-Őőőőő oké Jorge térj vissza különben nem fogsz velem fürdeni.-röhögtem a hasamat fogva.
-Rendeb!-csókolt meg, majd bementünk a fürdőbe. Ott van egy nagyon nagy tükrünk. Amíg Jorge elment törcsikért addig én megálltam a tükör elött felhúztam a pólom és a hasam nézegettem és simogattam. Még mindig annyira hihetetlen ez az egész. Ráadásul olyan boldog vagyok. A gondolkodási menetemből Yoyi szakított ki, mert hátulról átkarolva megfogta a a hasamat.
-Megíjesztettél.-bújtam oda hozzá.
-Ne haragudj csak olyan szomórú az arcod. Megbántad?-kérdezte ő is szomorkás arcal.
-Még is mit?-néztem rá értetlenül.
-Hát, hogy gyereket vállaltunk meg azt, hogy tőlem van a kicsi.-nézett rám komolyan.
-Hát te megzakkantál Jorge Blanco. Nálam boldogabb ember nincs a földön. Pláne, hogy a gyereket akit a szívem alatt hordok azt tőled várom. Ennél jobb dolog nem is kell. Abban igazad van, hogy bánok valamit, de nem ezt.
-Akkor?-nézett rám értetlenül.
-Azt, hogy ezt a kicsit a szüleim nem láthatják.-könnyeztem.
-Hé, hé, hé shhhhhh nincs semmi baj. Biztos vagyok benne, hogy ők is látják odafent.-próbált átölelni nem sok sikerrel, mert elég nagy a hasam. Igen ez miatt addig lemondtuk a Violettát amíg meg nem szűltem.
-Szüljél meg hamar, mert már ölelni akarlak.-nevettett.
-Igyekszem!-pöcköltem meg az orrát. Levetköztünk majd beültünk a kádba és vettünk egy forró fürdőt. Annyira jól éreztem magam, hogy még el is aludtam a kádban. A szerelmem keltett fel, mert már hideg volt a víz. Felöltöztünk majd bebújtunk az ágyba.
-Na aludjunk, mert fáradt vagyok.-ásított a majmócám.
-Jajj kicsim én nem tudok aludni. Nem énekelnél nekem valamit?-néztem rá kiskutya szemekkel és a mellkasát csókolgattam.
-Persze, hogy éneklek.-mosolygott és belekezdett a Podemosba. Szép lassan a dal vége felé elaludtam.
2016. május 30., hétfő
2016. május 28., szombat
Jortini 2.évad 14.rész
Eltelt öt hónap. Ma van, hogy fél éves terhes vagyok. Megeggyeztünk, hogy 6 hónap után szeretnénk megtudni, hogy fiú vagy kislány lesz a babánk. Úgy döntöttem, hogy meglepem Jorget. Úgy is beteg és nem akarom felkelteni ezért nélküle megyek el az ultrahangra. El is indultam, de közben felhívott Mech, hogy kén neki segítsek, mert ma Xabi elviszi vacsizni és ruhát kéne vegyen. Csak azért megyek el vele, mert tudom, hogy Xabiana miért viszi el vacsizni. Meg akarja kérni a kezét és ez olyan romi. Gyorsan átmentem hozzá és elmentünk egy közeli plázába. Több órán keresztül bent lehettünk míg végül egy fekete farmer és egy kék köves póló mellett döntött. Mechi inkább nadrágot hord mint szoknyát. Nekem nagyon tetszik, de kellett hozzá cipő is ezért elmentünk egy cipő boltba. Ott vett egy fekete telitalpú cipőt. Amikor mindennel végeztünk hazakísértem és mentem is az orvoshoz. Már csak pár sarokniyra voltam, de megint megcsörrent a telefonom. Damon volt az. Azt mondja, hogy defektet kapott és el kéne menjek érte. Nem mondhattam nemet hisz a legjobb barátom. Olyan mintha a testvérem lenne. Elmentem érte és hívtam egy vontatót a kocsihoz. Meg kellett várjuk a vontatót és csak aztán mehettünk haza. Pechemre Damon a város másik felében lakik az orvosomtól. A házuk elött lerakatam én meg mentem is tovább. Egyszer csak megint csörgött a mobilom.
-Mi van már?-szóltam bele ingerülten.
-Hali csajszi nagy szükségem van rád.-mondta Candi a telefonba.
-Mi a baj életem?-Kezdtem aggódni.
-Terhes vagyok és ez mind szép és jó, de ahogy felhoztam a báttyádnak, hogy mi lenne ha ráállnánka baba projektre ő azt mondta, hogy még korai és nem szeretné.-kezdett sírni.
-Jajjj ne aggódj azonnal ott vagyok.-tettem le a telefont majd a Ruggerrot tárcsáztam.
-Szia hugi! Mizu?
-Az, hogy bolond vagy.
-Miért?
-Merre vagy?-kérdeztem.
-A házatokhoz legközelebbi parkban.
-Mindjárt ott vagyok és felveszlek.
-Miért baj van?
-Azt majd megtudod.-csaptam le a telefont és rátapostam a gázra. Amikor megláttam a báttyám az út szélén lefékeztem és betessékeltem a kocsiba.
-Elmondanád végre, hogy mi bajod?
-Hogy mondhattad azt Candelarianak, hogy nem akarsz babát?
-Én csak azt mondtam, hogy most nem akarok, mert még korai.
-Mondjuk ha véletlenül most teherbe esne akkor mit mondanál?
-Azt, hogy semmi baj megtartjuk, mert a mi gyerekünk. Várj, várj, várj! Azt akarod mondani, hogy Candelari terhes?
-Háááát igen!-mondtam zavartan, mert tudtam ez nem nekem kellett volna elmomdani.
-Úr isten én meg azt mondtam neki, hogy korainak tartom a gyereket. Azonnal haza kell mennem.
-Itt is vagyunk.-fékeztem le mire ő egy puszit nyomva az arcomra berohant a lakásba. Na végre mehetek az orvoshoz. Szép nyugodtan kocsikáztam erre nem elfogyott a benzin. Elegem van ebből a napból. Én csak tudni szeretném, hogy mi a neme a gyermekemnek. Kiszálltam a kocsimból és miután úgy éreztem, hogy eleget rugdostam elsétáltam egy benzinkútig. Ott vettem kannásbenzint és visszasétáltam az autómhoz. Megtankoltam és mehettem is tovább. Ahogy bértem a kórházba kértem egy sorszámot és leültem. Dugig volt a váró. Az én számom a 2687-es volt. Már két óra eltelt és én nagyon éhes voltam. Fogtam magam és, hogy eltereljem a gondolataim megnéztem a telefonom 15 nemfogadott hívás jött Jorgetol. Nem csodálom. Reggel mentem elés már délután van. Egyszer csak megláttam az ajtó fölött a számom és én már rohantam is befele.
-Jó napot Martina!
-Jó napot Dr.úr-mosolyogtam. Felfeküdtem szépen arra az ágy szerüségre és kezdetét vette az ultrahang.
-Na akkor tudni szertné a kisbaba nemét
-Természetesen Dr.úr.
-Hát akkor örömmel jelentem be kisasszony, hogy magának...........
-Mi van már?-szóltam bele ingerülten.
-Hali csajszi nagy szükségem van rád.-mondta Candi a telefonba.
-Mi a baj életem?-Kezdtem aggódni.
-Terhes vagyok és ez mind szép és jó, de ahogy felhoztam a báttyádnak, hogy mi lenne ha ráállnánka baba projektre ő azt mondta, hogy még korai és nem szeretné.-kezdett sírni.
-Jajjj ne aggódj azonnal ott vagyok.-tettem le a telefont majd a Ruggerrot tárcsáztam.
-Szia hugi! Mizu?
-Az, hogy bolond vagy.
-Miért?
-Merre vagy?-kérdeztem.
-A házatokhoz legközelebbi parkban.
-Mindjárt ott vagyok és felveszlek.
-Miért baj van?
-Azt majd megtudod.-csaptam le a telefont és rátapostam a gázra. Amikor megláttam a báttyám az út szélén lefékeztem és betessékeltem a kocsiba.
-Elmondanád végre, hogy mi bajod?
-Hogy mondhattad azt Candelarianak, hogy nem akarsz babát?
-Én csak azt mondtam, hogy most nem akarok, mert még korai.
-Mondjuk ha véletlenül most teherbe esne akkor mit mondanál?
-Azt, hogy semmi baj megtartjuk, mert a mi gyerekünk. Várj, várj, várj! Azt akarod mondani, hogy Candelari terhes?
-Háááát igen!-mondtam zavartan, mert tudtam ez nem nekem kellett volna elmomdani.
-Úr isten én meg azt mondtam neki, hogy korainak tartom a gyereket. Azonnal haza kell mennem.
-Itt is vagyunk.-fékeztem le mire ő egy puszit nyomva az arcomra berohant a lakásba. Na végre mehetek az orvoshoz. Szép nyugodtan kocsikáztam erre nem elfogyott a benzin. Elegem van ebből a napból. Én csak tudni szeretném, hogy mi a neme a gyermekemnek. Kiszálltam a kocsimból és miután úgy éreztem, hogy eleget rugdostam elsétáltam egy benzinkútig. Ott vettem kannásbenzint és visszasétáltam az autómhoz. Megtankoltam és mehettem is tovább. Ahogy bértem a kórházba kértem egy sorszámot és leültem. Dugig volt a váró. Az én számom a 2687-es volt. Már két óra eltelt és én nagyon éhes voltam. Fogtam magam és, hogy eltereljem a gondolataim megnéztem a telefonom 15 nemfogadott hívás jött Jorgetol. Nem csodálom. Reggel mentem elés már délután van. Egyszer csak megláttam az ajtó fölött a számom és én már rohantam is befele.
-Jó napot Martina!
-Jó napot Dr.úr-mosolyogtam. Felfeküdtem szépen arra az ágy szerüségre és kezdetét vette az ultrahang.
-Na akkor tudni szertné a kisbaba nemét
-Természetesen Dr.úr.
-Hát akkor örömmel jelentem be kisasszony, hogy magának...........
2016. május 26., csütörtök
Jortini 2.évad 13.rész
El sem hittem, hogy ott áll az egyik legjobb barátom az ajtóba. Azonnal a nyakába ugrottam és nem akartam elengedni.
-Wáááá Damon úgy hiányoztál!-pusziltam meg.
-Te is nekem Tini, de nyugi.-nevetett.
-Kicsim bemutatnád nekünk a barátodat?-húzott magához szorosan Yoyi.
-Persze! Srácok ő itt Damon Salvatore. Damon ők itt a srácok.
-Sziasztok srácok nyugi már tudom a nevetek.-röhögött.
-Figyeljetek srácok nem baj ha ittmaradna velünk, mert tudjátok már nagyon régen láttam őt.-néztem rájuk boci szemekkel és közben Damont öleltem.
-Persze ennek semmi akadálya legalább mi is megismerjük.-nevetett Facu. Mindannyian leültünk és elkezdtük az ajándékosztást. Mechinek egy vadi új Loui Vuitton táskát vettem. Candenak egy vörös ruhát. Lodo egy kiskutyát kapott tőlem. Ruggerro hozta el Jorgaval még ma. Alba egy új smink készletet kapott. Facu egy Full Cap-et. Nico egy gitárt. Samu egy repjegyet oda vissza a családjához aminek nagyon örült. Tudom, hogy mostanában nem áll jól anyaglilag, viszont látni szeretné a családját. Na Ruggerro kapott egy új dobfelszerelést és egy párnát amin mi ketten vagyunk rajta. Xabi kapott egy fésűt amit nagyon szeretett volna éx egy parfümöt. Diego pedig egy kabátot. Jorge ajándékján nagyon sokat agyaltam. Úgy döntöttem, hogy kap egy két hetes welness hétvégét velem a terhességem után és egy plüss macit amiben a közös képünk van. Látszolag nagyon örült neki, mert felkapott és amíg megpörgetett megcsókolt.
-Ugye tudod, hogy nagyon szeretlek?-kérdezte.
-Én is, de várj egy kicsit, mert egy ember még hátra van. Ekkor odafordultam Damonhoz.
-Én?-nézett meglepetten.
-Figyelj amikor elmentél innen engem nagyon megviselt a dolog, mert te voltál az egyetlen barátom és csak 15 voltam amikor elementél. Azóta nem láttalak, de minden héten telfonáltunk és videóchateltünk. Megígérted, hogy valamelyik karácsonykor hazajössz. Amikor elmentél elhatároztam, hogy spórolni fogok és ha összejön annyi pénz megveszek neked valamit. 2 évvel ezelött vettem valamit és azt a garázsba tartogatom.-fogtam meg a kezét és kivittem a garázsba. Egy fekete audi fogadta őt.
-Ez ez nem lehet igaz.-ölelt át.
-Amikor kicsik voltunk azt mondtad, hogy egy ilyet akarsz és Rugg segített összegyűjteni rá a pénzt.
-Hát nagyon köszönöm nektek.-ölelt át minekt. Én is hoztam mindannyiótoknak valamit mivel Tini által megismertelek titeket.-mondta majd mindenkinek átadta az ajándékát. Én egy nyakláncot kaptam amin egy mikrofon volt. Megígértem neki, hogy egyszer énekes leszek. Jorge egy ezüst karkötőt vett nekem amibe bele van garvírozva a nevünk. Rugg egy szintetizátort vett nekem. Mech egy gitárt adott. Lodo egy BFF-es karkötöt. Alba pedig úgy színt egy ilyet csak gyűrűbe. Cande egy babakocsit vett nekem aminek nagyon örültem. Facu egy nyakláncot adott nekem amin egy M-betű volt. M mint Martina. Samu egy fülbevalót vett nekem. Nicotol meg sminkeket. Diego ékszereket ajándékozott nekem. Xabi pedig egy fekete ruhát. Az ajándék osztás után kezdtük ünnepelni Yoyi szülinapját. Megyújtottam a gyertyát a tortán és körbeálltuk őt.
-Kívánj valamit szerelmem.-mondtam mire ő behunyta a szemét és elfújta a gyertyát.
-Remélem valóra válik a kívánságom.
-Miért mit kívántál?-öleltem meg.
-Azt majd megtudod ha beteljesült.-csókolt meg. Az este további része jól telt. Mindenki részeg volt kivéve engem és ha jól elnézem a vőlegényem sem ivott annyit, hogy részeg legyen.
-Kicsim baj van?-kérdeztem.
-Nem miért?
-Azért, mert általában te vagy a legelső aki lerészegedik.
-Figyelj kicsim én lassan apuka leszek és férj. Nem bulizhatok életem végéig. Ráadásul ha bármi bajod van valahogy be kell vigyelek a kórházba.-puszilta meg a homlokom.
-Jaj édesem annyira szeretlek és sokat számít, hogy így aggódsz értem, de azt szertném, hogy jól érezd magad.
-Akkor érezném jól magam ha most feljönnél velem a szobába és összebújva aludnánk el.-csókolt meg.
-Rendben menjünk én is már fáradt vagyok és fáj is a hasam.-mondtam és elindultunk felfele.
-Tini várj!-hallottam Damon hangját.
-Igen?
-Csak el szeretnék köszönni nekem mennem kell majd talizunk.
-Hova mész?
-Hát vettem most egy házat és oda.
-De ugye azért még meglátogatsz?
-Persze szia.-nyomott egy puszit az arcomra és elment. Mi is lezuhanyoztunk és mentünk szunyálni. Mit ne mondjak eléggé fájt a hasam, de nem szoltam Jorgenak nem akartam, hogy aggódjon. A fájdalom egyszer csak megszünt amikor Yoyi a kezét a hasmra tette én meg elaludtam.
-Wáááá Damon úgy hiányoztál!-pusziltam meg.
-Te is nekem Tini, de nyugi.-nevetett.
-Kicsim bemutatnád nekünk a barátodat?-húzott magához szorosan Yoyi.
-Persze! Srácok ő itt Damon Salvatore. Damon ők itt a srácok.
-Sziasztok srácok nyugi már tudom a nevetek.-röhögött.
-Figyeljetek srácok nem baj ha ittmaradna velünk, mert tudjátok már nagyon régen láttam őt.-néztem rájuk boci szemekkel és közben Damont öleltem.
-Persze ennek semmi akadálya legalább mi is megismerjük.-nevetett Facu. Mindannyian leültünk és elkezdtük az ajándékosztást. Mechinek egy vadi új Loui Vuitton táskát vettem. Candenak egy vörös ruhát. Lodo egy kiskutyát kapott tőlem. Ruggerro hozta el Jorgaval még ma. Alba egy új smink készletet kapott. Facu egy Full Cap-et. Nico egy gitárt. Samu egy repjegyet oda vissza a családjához aminek nagyon örült. Tudom, hogy mostanában nem áll jól anyaglilag, viszont látni szeretné a családját. Na Ruggerro kapott egy új dobfelszerelést és egy párnát amin mi ketten vagyunk rajta. Xabi kapott egy fésűt amit nagyon szeretett volna éx egy parfümöt. Diego pedig egy kabátot. Jorge ajándékján nagyon sokat agyaltam. Úgy döntöttem, hogy kap egy két hetes welness hétvégét velem a terhességem után és egy plüss macit amiben a közös képünk van. Látszolag nagyon örült neki, mert felkapott és amíg megpörgetett megcsókolt.
-Ugye tudod, hogy nagyon szeretlek?-kérdezte.
-Én is, de várj egy kicsit, mert egy ember még hátra van. Ekkor odafordultam Damonhoz.
-Én?-nézett meglepetten.
-Figyelj amikor elmentél innen engem nagyon megviselt a dolog, mert te voltál az egyetlen barátom és csak 15 voltam amikor elementél. Azóta nem láttalak, de minden héten telfonáltunk és videóchateltünk. Megígérted, hogy valamelyik karácsonykor hazajössz. Amikor elmentél elhatároztam, hogy spórolni fogok és ha összejön annyi pénz megveszek neked valamit. 2 évvel ezelött vettem valamit és azt a garázsba tartogatom.-fogtam meg a kezét és kivittem a garázsba. Egy fekete audi fogadta őt.
-Ez ez nem lehet igaz.-ölelt át.
-Amikor kicsik voltunk azt mondtad, hogy egy ilyet akarsz és Rugg segített összegyűjteni rá a pénzt.
-Hát nagyon köszönöm nektek.-ölelt át minekt. Én is hoztam mindannyiótoknak valamit mivel Tini által megismertelek titeket.-mondta majd mindenkinek átadta az ajándékát. Én egy nyakláncot kaptam amin egy mikrofon volt. Megígértem neki, hogy egyszer énekes leszek. Jorge egy ezüst karkötőt vett nekem amibe bele van garvírozva a nevünk. Rugg egy szintetizátort vett nekem. Mech egy gitárt adott. Lodo egy BFF-es karkötöt. Alba pedig úgy színt egy ilyet csak gyűrűbe. Cande egy babakocsit vett nekem aminek nagyon örültem. Facu egy nyakláncot adott nekem amin egy M-betű volt. M mint Martina. Samu egy fülbevalót vett nekem. Nicotol meg sminkeket. Diego ékszereket ajándékozott nekem. Xabi pedig egy fekete ruhát. Az ajándék osztás után kezdtük ünnepelni Yoyi szülinapját. Megyújtottam a gyertyát a tortán és körbeálltuk őt.
-Kívánj valamit szerelmem.-mondtam mire ő behunyta a szemét és elfújta a gyertyát.
-Remélem valóra válik a kívánságom.
-Miért mit kívántál?-öleltem meg.
-Azt majd megtudod ha beteljesült.-csókolt meg. Az este további része jól telt. Mindenki részeg volt kivéve engem és ha jól elnézem a vőlegényem sem ivott annyit, hogy részeg legyen.
-Kicsim baj van?-kérdeztem.
-Nem miért?
-Azért, mert általában te vagy a legelső aki lerészegedik.
-Figyelj kicsim én lassan apuka leszek és férj. Nem bulizhatok életem végéig. Ráadásul ha bármi bajod van valahogy be kell vigyelek a kórházba.-puszilta meg a homlokom.
-Jaj édesem annyira szeretlek és sokat számít, hogy így aggódsz értem, de azt szertném, hogy jól érezd magad.
-Akkor érezném jól magam ha most feljönnél velem a szobába és összebújva aludnánk el.-csókolt meg.
-Rendben menjünk én is már fáradt vagyok és fáj is a hasam.-mondtam és elindultunk felfele.
-Tini várj!-hallottam Damon hangját.
-Igen?
-Csak el szeretnék köszönni nekem mennem kell majd talizunk.
-Hova mész?
-Hát vettem most egy házat és oda.
-De ugye azért még meglátogatsz?
-Persze szia.-nyomott egy puszit az arcomra és elment. Mi is lezuhanyoztunk és mentünk szunyálni. Mit ne mondjak eléggé fájt a hasam, de nem szoltam Jorgenak nem akartam, hogy aggódjon. A fájdalom egyszer csak megszünt amikor Yoyi a kezét a hasmra tette én meg elaludtam.
2016. május 22., vasárnap
Jortini 2.évad 12.rész
3 hét telt el a baleset óta és ma van egy hónapja, hogy terhes vagyok. A másik nagyon fontos az, hogy December 25.-e van karácsony és az én kis Yoyim szülinapja. Már minden ajándékot megvettem szóval a mai napot élvezni kell. A srácok csak este jönnek át ugyhogy miénk az egész nap. Elhietetm Jorgeval, hogy nem tudom, hogy ma van a szülinapja.
-Jó reggelt kincsem!-csókoltam meg lágyan mire ő behúzott a takaró alá. Úgy voltam vele, hogy most én kényzetetem őt egy kicsit. A kezemmel egy kicsit lejebb halatam majd benyúltam az alsónadrágjába. Ő csak ravaszul mosolygott. Egy kicsit eljátszadoztam ott lent a kezemmel, de ő ezt nem sokáig hagyta, mert rám mászott.
-Nem Jorge ezt nem szabad!-toltam el magamtól.
-Ja tényleg a kicsi.
-Úgy bizony.-csókoltam meg.
-Akkor mit csináljunk?-bújt oda hozzám.
-Nem tudom ma karácsony van szóval a boltok zárva és nincs semmi olyan dolog ma ami miatt kéne valamit csinálni szóval te nyugodtan tévézz én addig főzök.
-Hát jó.-kapcsolta be a tévét. Láttam az arcán, hogy szomórú, mert azt hiszi elfelejtettem a szülinapját. Gyorsan lementem a konyhába és nekiálltam a tortát megcsinálni. A srácok majd este hozzák a díszeket. Megbeszéltem velük, hogy ők is játszák el, hogy elfelejtették a szülinapját. Ugye már hazajöttünk a turnéról ezért nyugodtan bulizhatunk. Epres csokis tortát csinálok az én kis majmócámnak. Az a kedvence. Ahogy kész lettem a tortával rámtört a hányinger. Szaladtam is fel a mosdóba majd hánytam. Egyszer csak kopogást hallottam.
-Kicsim minden rendben.
-Persze drágám csak a terhesség tudod.
-Azért bemehetek?-hallottam aggódó hangját.
-Jobb ha ezt nem látod.-kezdtem megint hányni, de ő belökte az ajtót és mellém térdelt.
-Kicsim biztos ne hívjak orvost?-puszilta meg a homlokom miután feláltam és fogat mostam.
-Mondtam már, hogy nem kell!-förmedtem rá.
-Bocsánat, hogy segíteni akarok.-emelte meg most ő a hangját.
-Te csak ne akarj nekem segíteni!
-Olyan egy zsémbes hárpia vagy.-kezdett egyre hangosabban kiabálni.
-Tudod Jorge sajnálom, hogy megísmertelek és, hogy nem tartottam meg Facu gyerekét!-ordítottam.
-Tudod mit akkor vetesd el őt is és én eltünök örökre az életedből. Olyan lesz mintha nem is ismertél volna.-sétált vissza a szobánkba és pakolni kezdett.
-Ne szerelmem ne haragudj. Nem akartalak megbántani. Boldog vagyok, hogy tőled várok gyereket és örülök annak is, hogy az életem része vagy.-öleltem át hátulról.
-Miért mondtad ezeket a dolgokat?
-Nem tudom olyan volt mintha egy pillanatig csak a düh irányított volna semmi más.-hajtottam le a fejem.
-Szerintem ez a terhesség velejárója ha közlebbről nézzük a dolgokat.-csókolt meg.
-Az, hogy a körülöttem lévőket csak bántom? Az szerinted normális, hogy bántom azt az embert aki megtanított élni és újra önfeledten mosolyogni?-sírtam és a fejemet a vállába fúrtam. Ez ment 10 percen keresztül. Elösször dühös voltam utána szomorú és sírtam most meg elönt a harag. Haragszom magamra amiért hagytam, hogy anyuék elmenjenek akkor este a gyógyszertárba. Dühös vagyok, mert mindenki megakarja mondani, hogy mit csináljak, de szomórú is mert bántom a többieket.
-Kicsim mi van veled?-szorított magához Jorge, mert szerintem már nem bírta nézni a fel alá mászkálásom.
-Nem tudom!-kiabáltam és ököllel ütöttem a mellkasát.
-Na jó most hívok egy orvost.-vette elő a telefonját. Nem sokkal később kiért a doki és valami tűt szúrt a karomba amitől elaludtam. Amikor kinyítottam a szemem és az ablak fele fordítottam a fejem már sötétedett. A másik oldalamon Jorge ült és simogatta a kezem. Nem értem, hogy miért nem haragszik rám amiért azt hiszi, hogy elfelejtettem a születésnapját.
-Minden rendben?-kérdezte.
-Persze csak le kéne menjek, mert nemsokára itt vannak a srácok és meg kell terítsek.-ültem fel az ágy szélére.
-Hagyd csak majd én.-állt fel.
-Jorge ez az én dolgom különben is semmi bajom.
-Egészen biztos?
-Teljesen.-csókoltam meg majd lementem a konyhába. Hamar megérkeztek a srácok Rugg pedig elcsalta Yoyit valamilyen ürüggyel. Mi gyorsan feldíszítettük a házat. Tele aggatuk 26-os számokkal meg, hogy Happy Birthday. A tortát is kiraktam az asztalra a 26-os gyertyával.
-Figyelj Tini Jorge mondta, hogy ma ki kellett hívja az orvost, hogy benyugtatózzon.-mondta Mech.
-Ja csak a terhesség tudod.
-Ez biztos?-hallottam mögöttem Alba és Cande hangját.
-Hát persze lányok.
-Lányok hazaértek bujjunk el.-kiabált Nico. Azonnal lekapcsoltuk a lámlákat és elbújtunk a nappaliba. Ahogy kinyílt az ajtó és felkapcsolódtak a lámpák mindenki előugrott, hogy meglepetés kivéve engem. Megbeszéltük, hogy kicsit beetetjük az én félistenemet.
-Ez nagyon meglepett srácok azt hittem elfeljtettetek.-mondta.
-Soha nem feledkeznénk meg rólad haver.-karolta át őt Diego.
-De hol van Tini?-kérdezte.
-Mielött még díszíteni kezdtünk volna elment. Ő nem is tudott a meglepi buliról. Szerintem elfeljtette Jorge.-jelentette ki Samu.
-Tudtam, hogy elfelejtette vagyis számítottam rá mivel egész nap nem utalt semmivel arra, hogy tudná. Annyit se mondott, hogy te barom Boldog szülinapot. Tudtam, hogy el fogja felejteni. Nem is számítottam másra.-hallottam remegő hangját és nem bírtam tovább felálltam a kanapé mögül.
-Boldog szülinaplt te állat. Azt hiszed elfelejteném a születés napod?-kérdeztem.
-Ne haragudj, de nagyon rosszul esett.-mondta és megölelt én meg megcsókoltam.
-Még epres csokitortát is sütöttem.
-Komolyan?-ugrált mint egy kisgyerek.
-Komolyan!.-mutattam a torta felé.
-Na jó srácok akkor kezdődjön az ajándék osztás.-lépett be egy nagyon kedves személy a számomra. Hogy ki? Hát nem más volt mint........
-Jó reggelt kincsem!-csókoltam meg lágyan mire ő behúzott a takaró alá. Úgy voltam vele, hogy most én kényzetetem őt egy kicsit. A kezemmel egy kicsit lejebb halatam majd benyúltam az alsónadrágjába. Ő csak ravaszul mosolygott. Egy kicsit eljátszadoztam ott lent a kezemmel, de ő ezt nem sokáig hagyta, mert rám mászott.
-Nem Jorge ezt nem szabad!-toltam el magamtól.
-Ja tényleg a kicsi.
-Úgy bizony.-csókoltam meg.
-Akkor mit csináljunk?-bújt oda hozzám.
-Nem tudom ma karácsony van szóval a boltok zárva és nincs semmi olyan dolog ma ami miatt kéne valamit csinálni szóval te nyugodtan tévézz én addig főzök.
-Hát jó.-kapcsolta be a tévét. Láttam az arcán, hogy szomórú, mert azt hiszi elfelejtettem a szülinapját. Gyorsan lementem a konyhába és nekiálltam a tortát megcsinálni. A srácok majd este hozzák a díszeket. Megbeszéltem velük, hogy ők is játszák el, hogy elfelejtették a szülinapját. Ugye már hazajöttünk a turnéról ezért nyugodtan bulizhatunk. Epres csokis tortát csinálok az én kis majmócámnak. Az a kedvence. Ahogy kész lettem a tortával rámtört a hányinger. Szaladtam is fel a mosdóba majd hánytam. Egyszer csak kopogást hallottam.
-Kicsim minden rendben.
-Persze drágám csak a terhesség tudod.
-Azért bemehetek?-hallottam aggódó hangját.
-Jobb ha ezt nem látod.-kezdtem megint hányni, de ő belökte az ajtót és mellém térdelt.
-Kicsim biztos ne hívjak orvost?-puszilta meg a homlokom miután feláltam és fogat mostam.
-Mondtam már, hogy nem kell!-förmedtem rá.
-Bocsánat, hogy segíteni akarok.-emelte meg most ő a hangját.
-Te csak ne akarj nekem segíteni!
-Olyan egy zsémbes hárpia vagy.-kezdett egyre hangosabban kiabálni.
-Tudod Jorge sajnálom, hogy megísmertelek és, hogy nem tartottam meg Facu gyerekét!-ordítottam.
-Tudod mit akkor vetesd el őt is és én eltünök örökre az életedből. Olyan lesz mintha nem is ismertél volna.-sétált vissza a szobánkba és pakolni kezdett.
-Ne szerelmem ne haragudj. Nem akartalak megbántani. Boldog vagyok, hogy tőled várok gyereket és örülök annak is, hogy az életem része vagy.-öleltem át hátulról.
-Miért mondtad ezeket a dolgokat?
-Nem tudom olyan volt mintha egy pillanatig csak a düh irányított volna semmi más.-hajtottam le a fejem.
-Szerintem ez a terhesség velejárója ha közlebbről nézzük a dolgokat.-csókolt meg.
-Az, hogy a körülöttem lévőket csak bántom? Az szerinted normális, hogy bántom azt az embert aki megtanított élni és újra önfeledten mosolyogni?-sírtam és a fejemet a vállába fúrtam. Ez ment 10 percen keresztül. Elösször dühös voltam utána szomorú és sírtam most meg elönt a harag. Haragszom magamra amiért hagytam, hogy anyuék elmenjenek akkor este a gyógyszertárba. Dühös vagyok, mert mindenki megakarja mondani, hogy mit csináljak, de szomórú is mert bántom a többieket.
-Kicsim mi van veled?-szorított magához Jorge, mert szerintem már nem bírta nézni a fel alá mászkálásom.
-Nem tudom!-kiabáltam és ököllel ütöttem a mellkasát.
-Na jó most hívok egy orvost.-vette elő a telefonját. Nem sokkal később kiért a doki és valami tűt szúrt a karomba amitől elaludtam. Amikor kinyítottam a szemem és az ablak fele fordítottam a fejem már sötétedett. A másik oldalamon Jorge ült és simogatta a kezem. Nem értem, hogy miért nem haragszik rám amiért azt hiszi, hogy elfelejtettem a születésnapját.
-Minden rendben?-kérdezte.
-Persze csak le kéne menjek, mert nemsokára itt vannak a srácok és meg kell terítsek.-ültem fel az ágy szélére.
-Hagyd csak majd én.-állt fel.
-Jorge ez az én dolgom különben is semmi bajom.
-Egészen biztos?
-Teljesen.-csókoltam meg majd lementem a konyhába. Hamar megérkeztek a srácok Rugg pedig elcsalta Yoyit valamilyen ürüggyel. Mi gyorsan feldíszítettük a házat. Tele aggatuk 26-os számokkal meg, hogy Happy Birthday. A tortát is kiraktam az asztalra a 26-os gyertyával.
-Figyelj Tini Jorge mondta, hogy ma ki kellett hívja az orvost, hogy benyugtatózzon.-mondta Mech.
-Ja csak a terhesség tudod.
-Ez biztos?-hallottam mögöttem Alba és Cande hangját.
-Hát persze lányok.
-Lányok hazaértek bujjunk el.-kiabált Nico. Azonnal lekapcsoltuk a lámlákat és elbújtunk a nappaliba. Ahogy kinyílt az ajtó és felkapcsolódtak a lámpák mindenki előugrott, hogy meglepetés kivéve engem. Megbeszéltük, hogy kicsit beetetjük az én félistenemet.
-Ez nagyon meglepett srácok azt hittem elfeljtettetek.-mondta.
-Soha nem feledkeznénk meg rólad haver.-karolta át őt Diego.
-De hol van Tini?-kérdezte.
-Mielött még díszíteni kezdtünk volna elment. Ő nem is tudott a meglepi buliról. Szerintem elfeljtette Jorge.-jelentette ki Samu.
-Tudtam, hogy elfelejtette vagyis számítottam rá mivel egész nap nem utalt semmivel arra, hogy tudná. Annyit se mondott, hogy te barom Boldog szülinapot. Tudtam, hogy el fogja felejteni. Nem is számítottam másra.-hallottam remegő hangját és nem bírtam tovább felálltam a kanapé mögül.
-Boldog szülinaplt te állat. Azt hiszed elfelejteném a születés napod?-kérdeztem.
-Ne haragudj, de nagyon rosszul esett.-mondta és megölelt én meg megcsókoltam.
-Még epres csokitortát is sütöttem.
-Komolyan?-ugrált mint egy kisgyerek.
-Komolyan!.-mutattam a torta felé.
-Na jó srácok akkor kezdődjön az ajándék osztás.-lépett be egy nagyon kedves személy a számomra. Hogy ki? Hát nem más volt mint........
2016. május 20., péntek
Jortini 2.évad 11.rész
Másfél óra telt el amióta beszéltem Ruggal, de még mindig nincsenek itt. Biztos rájöttek, hogy rossza az idő és nem akarnak kockáztatni. Nálunk a buli nagyon ment mert mindenki részeg volt. Persze én nem nekem nem szabad. Ahogy körbe néztem nem láttam sehol Jorget. Gondoltam a szobába van. Elindultam, hogy megnézzem a szobánkban, de ott sem volt. Kinéztem az ablakon megláttam, hogy lent sír és a telefont a földhöz vágja. Azonnal lerohantam hozzá. A földös térdelt és csak sírt. Nagyon ritkán szokott sírni én talán egyszer vagy kétszer láthattam ilyen állapotban. Odarohantam hozzá felállítottam és átöleltem.
-Mi a baj édesem? Hallod? Shhhhh.-nyugtatgattam nem nagy sikerrel.
-Rugg.....Ruggerr......Ruggerroék.
-Mi van velük?-kérdeztem ilyedten.
-Autóbalesetet szenvedtek és kórházban vannal, de Ruggerro kómába esett.
-Nem, nem az nem lehet!-kezdtem sírni én is. Megfogtuk kocsiba ültünk és a kórházig meg sem álltunk. A többieket hagytuk had bulizzanak. Berohantam a kórházba ahol azt mondták, hogy Ruggerro és Candelaria a 11-es B szobában vannak. Berontottam a kórtermükbe és Ruggerrora borultam utána pedig Candera aki szintén sírt.
-Mi történt?-kérdeztem pityeregve.
-Ruggerro minden áron el akart jutni hozzátok, mert tudta, hogy várod.
-Én mondtam neki ha rossza az idő akkor ne jöjjön, mert nem akarom, hogy bajotok essen.
-Tudod Rugg milyen ha rólad van szó.
-A hotelban kellett volna tartani a babaváró bulit sőt nem is kellett volna megtartani.
-Ne magadat hibáztasd Tini.-mondta Candelaria. Egyszer csak az orvos toppant be és elvitte Candet vizsgálatokra. Átültem Rugg mellé és Jorge ki ment, hogy ne zavarjon.
-Drága eggyetlen Testvérem nem halhatsz meg. Szükségünk van rád és az unokaöcsédnek vagy hugodnak is. Nekem meg pláne. Egészen kicsi korom óta itt vagy nekem és te vagy a támaszom. A testvérem vagy akkor is ha épp fasirtban vagyunk, mert ugyebár ez is előfordult. Nem akarlak téged is elveszíteni. Abba belebolondulnék talán soha nem lennék önmagam. Megint csak rám gondoltál és nem a biztonságotokra és nézd meg mi lett a következménye. Kérlek Ruggerro Stoessel harcolj az életedért.-borúltam rá sírva mire a gépek sípolni kezdtek. Azonnal jöttek az orvosok én elöttem pedig minden elsötétült. Amikor kinyitottam a szemem Yoyi aggódó arcát pillantottam meg.
-Minden rendben kincsem?
-Persze,de mi történt?
-Hát felzaklattad magad és ezt a kicsi is megérezte ezután pedig jött az ájulás, de nincs semmi baj ez szokásos a terhesség alatt.
-Na de mi van Ruggerroval?-keltem fel az ágyból, de megszédűltem.
-Semmi baja. Azt mondták az orvosok, hogy javult az állapota. Küzd az életéért Tini.-csókolt meg Jorge boldogan.
-Hisz ez csodálatos. Ugrottam a nyakába és azonnal átrohantam a báttyámhoz. Megfogtam a kezét és belekezdtem a mondandómba.
-Tudtam, hogy fel fogsz épűlni. Szükségünk vam egymásra, mert mi adunk egymásnak erőt a mindennapjainkban. Emlékszem amikor szakítottál az első barátnőddel. A barátaiddal meg elhitette, hogy te megverted őt. Velem is elakarta hitetni, de én nem hittem neki. Mimdenki elpártolt melőled és csak én maradtam neked. Arra emlékeszel amikor kiskorunkban vettél nekem egy nyalokát és az egyik kisfiú elvette tőlem az oviba! Akkor is te szerzted vissza tőle és ododaadtad nekem. Mindig mindenünket odadtuk egymásnak. Amikor Peter majdnem megerőszakolt és jöttek utána a rémámok akkor is te voltál mellettem.-már sírtam a sok emléktől,de ekkor hallottam meg a hátam mögül, hogy mások is sírnak. Hátra néztem és ott voltak a srácok egytől egyig egymásba karolva. Odamentem hozzájuk és én is bele karoltam Mechbe.
-Tudjátok mire gondolok?-kérdezte Samu.
-Szerintem arra, hogy énekeljük el a Ven y Cantat.-mondtam.
-Pontosan.-helyeselt. Egyszerre kezdtünk bele. Most a dalba minden benne volt. Szerelem, boldogság és félelem. Féltünk, hogy elveszírjük a barátunkat. Amikor vége lett a dalnak és megfordultunk az orvos állt az ajtóban és könnyezett.
-Soha nem láttam ilyen összetartó családot. Tudom, hogy nem rokonok, de ilyen összetartásra csak egy család képes és maguk pontosan egy család.
-Ahogy mondja Dr.úr mi egy család vagyunk akik soha nem szakadnak el egymástól bármi történjen.-mondtam és a srácokra néztem.
-Ahogy Tini mondja. Annyi mindenen keresztül mentünk együtt. Veszekedés, szerelembe esés, halál, harag, de a legfontosabb szerepet a barátságunk és az összetartás játszotta.-jelentette ki Nico.
-Igen mi mindig testvérek leszünk bármi történjen.-karolta át Jorge mosolyogva Facut és összekacsintottak.
-Naná imádjuk egymást és tudtam, hogy mellettem lesznek ha flébredek.-hallottuk mögüllünk a hangot. Megfordultunkés a mosolygó Rugg ült az ágyon ölelésra tárva karjait. Mi azonnal lerohantuk majd a doki is megvizsgálta.
-Hát ez hihetetlen mint ha semmi nem történt volna akár mamhaza is mehet.
-Köszönjük Dr.úr.
-Ugyan nincs mit viszlát!
-Viszlát!-mondtuk egyszerre.
-Mi a baj édesem? Hallod? Shhhhh.-nyugtatgattam nem nagy sikerrel.
-Rugg.....Ruggerr......Ruggerroék.
-Mi van velük?-kérdeztem ilyedten.
-Autóbalesetet szenvedtek és kórházban vannal, de Ruggerro kómába esett.
-Nem, nem az nem lehet!-kezdtem sírni én is. Megfogtuk kocsiba ültünk és a kórházig meg sem álltunk. A többieket hagytuk had bulizzanak. Berohantam a kórházba ahol azt mondták, hogy Ruggerro és Candelaria a 11-es B szobában vannak. Berontottam a kórtermükbe és Ruggerrora borultam utána pedig Candera aki szintén sírt.
-Mi történt?-kérdeztem pityeregve.
-Ruggerro minden áron el akart jutni hozzátok, mert tudta, hogy várod.
-Én mondtam neki ha rossza az idő akkor ne jöjjön, mert nem akarom, hogy bajotok essen.
-Tudod Rugg milyen ha rólad van szó.
-A hotelban kellett volna tartani a babaváró bulit sőt nem is kellett volna megtartani.
-Ne magadat hibáztasd Tini.-mondta Candelaria. Egyszer csak az orvos toppant be és elvitte Candet vizsgálatokra. Átültem Rugg mellé és Jorge ki ment, hogy ne zavarjon.
-Drága eggyetlen Testvérem nem halhatsz meg. Szükségünk van rád és az unokaöcsédnek vagy hugodnak is. Nekem meg pláne. Egészen kicsi korom óta itt vagy nekem és te vagy a támaszom. A testvérem vagy akkor is ha épp fasirtban vagyunk, mert ugyebár ez is előfordult. Nem akarlak téged is elveszíteni. Abba belebolondulnék talán soha nem lennék önmagam. Megint csak rám gondoltál és nem a biztonságotokra és nézd meg mi lett a következménye. Kérlek Ruggerro Stoessel harcolj az életedért.-borúltam rá sírva mire a gépek sípolni kezdtek. Azonnal jöttek az orvosok én elöttem pedig minden elsötétült. Amikor kinyitottam a szemem Yoyi aggódó arcát pillantottam meg.
-Minden rendben kincsem?
-Persze,de mi történt?
-Hát felzaklattad magad és ezt a kicsi is megérezte ezután pedig jött az ájulás, de nincs semmi baj ez szokásos a terhesség alatt.
-Na de mi van Ruggerroval?-keltem fel az ágyból, de megszédűltem.
-Semmi baja. Azt mondták az orvosok, hogy javult az állapota. Küzd az életéért Tini.-csókolt meg Jorge boldogan.
-Hisz ez csodálatos. Ugrottam a nyakába és azonnal átrohantam a báttyámhoz. Megfogtam a kezét és belekezdtem a mondandómba.
-Tudtam, hogy fel fogsz épűlni. Szükségünk vam egymásra, mert mi adunk egymásnak erőt a mindennapjainkban. Emlékszem amikor szakítottál az első barátnőddel. A barátaiddal meg elhitette, hogy te megverted őt. Velem is elakarta hitetni, de én nem hittem neki. Mimdenki elpártolt melőled és csak én maradtam neked. Arra emlékeszel amikor kiskorunkban vettél nekem egy nyalokát és az egyik kisfiú elvette tőlem az oviba! Akkor is te szerzted vissza tőle és ododaadtad nekem. Mindig mindenünket odadtuk egymásnak. Amikor Peter majdnem megerőszakolt és jöttek utána a rémámok akkor is te voltál mellettem.-már sírtam a sok emléktől,de ekkor hallottam meg a hátam mögül, hogy mások is sírnak. Hátra néztem és ott voltak a srácok egytől egyig egymásba karolva. Odamentem hozzájuk és én is bele karoltam Mechbe.
-Tudjátok mire gondolok?-kérdezte Samu.
-Szerintem arra, hogy énekeljük el a Ven y Cantat.-mondtam.
-Pontosan.-helyeselt. Egyszerre kezdtünk bele. Most a dalba minden benne volt. Szerelem, boldogság és félelem. Féltünk, hogy elveszírjük a barátunkat. Amikor vége lett a dalnak és megfordultunk az orvos állt az ajtóban és könnyezett.
-Soha nem láttam ilyen összetartó családot. Tudom, hogy nem rokonok, de ilyen összetartásra csak egy család képes és maguk pontosan egy család.
-Ahogy mondja Dr.úr mi egy család vagyunk akik soha nem szakadnak el egymástól bármi történjen.-mondtam és a srácokra néztem.
-Ahogy Tini mondja. Annyi mindenen keresztül mentünk együtt. Veszekedés, szerelembe esés, halál, harag, de a legfontosabb szerepet a barátságunk és az összetartás játszotta.-jelentette ki Nico.
-Igen mi mindig testvérek leszünk bármi történjen.-karolta át Jorge mosolyogva Facut és összekacsintottak.
-Naná imádjuk egymást és tudtam, hogy mellettem lesznek ha flébredek.-hallottuk mögüllünk a hangot. Megfordultunkés a mosolygó Rugg ült az ágyon ölelésra tárva karjait. Mi azonnal lerohantuk majd a doki is megvizsgálta.
-Hát ez hihetetlen mint ha semmi nem történt volna akár mamhaza is mehet.
-Köszönjük Dr.úr.
-Ugyan nincs mit viszlát!
-Viszlát!-mondtuk egyszerre.
2016. május 19., csütörtök
Jortini 2.évad 10.rész
Teljes mértékben megbíztam Damianban. Azt hittem, hogy megváltozott és, hogy lehetünk barátok erre megint miatta lesz vége a kapcsolatomnak Jorgeval. Már egy hete nem beszéltünk és így megy a turnénk. Tegnap rosszul is voltam. Fájt a fejem és émejegtem. Most reggel is hányingerrel keltem. Azonnal rohantam a mosdóba és hánytam. Később felöltöztem, fogat mostam megcsináltam a hajam és felrakatam egy halvány sminket. Elhatároztam, hogy elmegyek orvoshoz, mert szerintem beteg vagyok. A báttyámat is elhívtam. Ő vezetett. Az út csendben telt el mivel nagyon szarul voltam. Ahogy megérkeztünk az orvoshoz már mehettem is be. Ja amúgy a jeggyűrűm is vissza adtam Jorgenak. Volt eljegyzés nincs eljegyzés.
-Jó reggelt Stoessel kisasszony!
-Jó reggelt Dr.úr!
-Mi a panasza kisasszony?
-Hát tegnap óta hányok és nagyon fáj a fejem.
-Étvágya?
-Na az van. Egész nap csak eszem.
-Mikor volt utoljára sexuális kapcsolata?
-1 hete kb. Miért?
-Stoessel kisasszony a hallottak alapján az a megállapításom, hogy terhes, de ezt csak egy terhességitesztel lehet igazolni.
-Jajj Dr.úr köszönöm!-ugrottam boldogan a nyakába és sírtam.
-Még is mit?-kérdezte értetlenül.
-Ezt a csodálatos hírt.-mondtam.
-Igazán nincs mit, de még nem láttam ilyen fiatal lányt ennyire örülni a terhességének. Tudja mostanában mindenki elveteti.-mondta.
-Hàt én biztos nem fogom!-jelentettem ki hátározottan. Elköszöntem tőle és indultunk is megvenni a tesztet. Otthon azonnal megcsináltam amíg a báttyám idegesen várakozott a szobába. Remegő kézzel néztem meg a tesztet és igen pozitív volt. Féltem is, de nagyon boldog voltam mert Jorgeval a közös gyermekünket hordom a szívem alatt.
-Hát Rugg tényleg terhes vagyok!-öleltem meg majd mindketten sírtunk a boldogságtól.
-Hugi beszélned kell Jorgeval.
-Igen most megyek már.-pusziltam meg és elimdultam Yoyi szobája felé.
Bekopogtam és vártam. Ugye már Franciaországba vagyunk és itt mindenki egyedül kapott szobát. Amikor nyílt az ajtó és megláttam a szerelmem elkapott a sírás. Borzalmasan karikás és kisírt szemek. A nyakába borúltam és bömböltem miközben ő szorosan ölelt.
-Tini mi van veled?-simogatta a hátam.
-Szomorú vagyok amiért ílyen szomorú vagy, de boldog vagyok mert gyereket várok tőled. Hagytam abba a sírást.
-Tessék?-nézett értetlenül.
-A szerelmünk gyümölcsét hordom a szívem alatt és ezt ma tudtam meg.
-Hisz ez csodálatos.-pörgetett meg a levegőbe és megcsókolt.
-Igen lesz egy pici Blanconk.-mosolyogtam.
-Akkor szeretném ha ezt tovább hordanád.-vette elő a farzsebéből a gyűrűt és az újjamra húzta.
-Örömmel.-csókoltam meg újra.
-Most lennének elképzeléseim, hogy mit csináljunk!-emelgette a szemöldökét.
-Nem Jorge! Most 9 hónapig nincs semmi.-emeltem fel a mutatóújjam.
-De ezt szabad nem?-csókólt meg és beleharpot az ajkaimba.
-Ezt szabad.-mentem bele én ia a játékba. Egy kicsit jatszadoztuk majd gyorsan összekaptuk magunkat, mert menni kellett ultrahangra. El is mentünk és azt mondták, hogy egészséges a kisbaba! Ennek nagyon örültem. Megbeszéltük a srácokkal, hogy tartunk egy kis összejövetelt és megünnepeljük, hogy kisbabát várok. Mindenki itt volt kivéve Ruggelaria.
-Szívem merre lehetnek Ruggerroek?-kérdezte Jorge átfogva a derekam.
-Nem tudom, de mindjárt megcsörgetem a báttyókám, hogy siessen már.-nevettem egyet majd megcsókoltam. Elmentem fel a szobába egy csendesebb helyre, hogy fel tudjam hívni Ruggt. Tárcsáztam a számot és 4 csengés után felvette.
-Szia Tini mi a helyzet?-kérdezte.
-Ezt nekem kéne kérdeznem tőled mivel még nem vagytok itt.
-Hát elég rossz idő van meg havazik, de akkor most elindulunk ha nagyon szeretnéd puszi.-nyomta ki a telefont. Akartam neki mondani, hogy ha ilyen rossz az idő ne jöjjenek nehogy baj legyen.
-Jó reggelt Stoessel kisasszony!
-Jó reggelt Dr.úr!
-Mi a panasza kisasszony?
-Hát tegnap óta hányok és nagyon fáj a fejem.
-Étvágya?
-Na az van. Egész nap csak eszem.
-Mikor volt utoljára sexuális kapcsolata?
-1 hete kb. Miért?
-Stoessel kisasszony a hallottak alapján az a megállapításom, hogy terhes, de ezt csak egy terhességitesztel lehet igazolni.
-Jajj Dr.úr köszönöm!-ugrottam boldogan a nyakába és sírtam.
-Még is mit?-kérdezte értetlenül.
-Ezt a csodálatos hírt.-mondtam.
-Igazán nincs mit, de még nem láttam ilyen fiatal lányt ennyire örülni a terhességének. Tudja mostanában mindenki elveteti.-mondta.
-Hàt én biztos nem fogom!-jelentettem ki hátározottan. Elköszöntem tőle és indultunk is megvenni a tesztet. Otthon azonnal megcsináltam amíg a báttyám idegesen várakozott a szobába. Remegő kézzel néztem meg a tesztet és igen pozitív volt. Féltem is, de nagyon boldog voltam mert Jorgeval a közös gyermekünket hordom a szívem alatt.
-Hát Rugg tényleg terhes vagyok!-öleltem meg majd mindketten sírtunk a boldogságtól.
-Hugi beszélned kell Jorgeval.
-Igen most megyek már.-pusziltam meg és elimdultam Yoyi szobája felé.
Bekopogtam és vártam. Ugye már Franciaországba vagyunk és itt mindenki egyedül kapott szobát. Amikor nyílt az ajtó és megláttam a szerelmem elkapott a sírás. Borzalmasan karikás és kisírt szemek. A nyakába borúltam és bömböltem miközben ő szorosan ölelt.
-Tini mi van veled?-simogatta a hátam.
-Szomorú vagyok amiért ílyen szomorú vagy, de boldog vagyok mert gyereket várok tőled. Hagytam abba a sírást.
-Tessék?-nézett értetlenül.
-A szerelmünk gyümölcsét hordom a szívem alatt és ezt ma tudtam meg.
-Hisz ez csodálatos.-pörgetett meg a levegőbe és megcsókolt.
-Igen lesz egy pici Blanconk.-mosolyogtam.
-Akkor szeretném ha ezt tovább hordanád.-vette elő a farzsebéből a gyűrűt és az újjamra húzta.
-Örömmel.-csókoltam meg újra.
-Most lennének elképzeléseim, hogy mit csináljunk!-emelgette a szemöldökét.
-Nem Jorge! Most 9 hónapig nincs semmi.-emeltem fel a mutatóújjam.
-De ezt szabad nem?-csókólt meg és beleharpot az ajkaimba.
-Ezt szabad.-mentem bele én ia a játékba. Egy kicsit jatszadoztuk majd gyorsan összekaptuk magunkat, mert menni kellett ultrahangra. El is mentünk és azt mondták, hogy egészséges a kisbaba! Ennek nagyon örültem. Megbeszéltük a srácokkal, hogy tartunk egy kis összejövetelt és megünnepeljük, hogy kisbabát várok. Mindenki itt volt kivéve Ruggelaria.
-Szívem merre lehetnek Ruggerroek?-kérdezte Jorge átfogva a derekam.
-Nem tudom, de mindjárt megcsörgetem a báttyókám, hogy siessen már.-nevettem egyet majd megcsókoltam. Elmentem fel a szobába egy csendesebb helyre, hogy fel tudjam hívni Ruggt. Tárcsáztam a számot és 4 csengés után felvette.
-Szia Tini mi a helyzet?-kérdezte.
-Ezt nekem kéne kérdeznem tőled mivel még nem vagytok itt.
-Hát elég rossz idő van meg havazik, de akkor most elindulunk ha nagyon szeretnéd puszi.-nyomta ki a telefont. Akartam neki mondani, hogy ha ilyen rossz az idő ne jöjjenek nehogy baj legyen.
2016. május 18., szerda
Jortini 2.évad 9.rész
Amikor kinyitottam a szemem Jorge ott feküdt mellettem és aludt. Ránéztem az órára és már délután volt. Gondoltam felkeltem a szerelmem, mert nemsokára itt van Ruggellaria. Hason feküdt ezért elkezdtem óvatosan simogatni a hátát.
-Kicsim ébresztő.-nyomtam puszit a hátára.
-Mi az?-nézett rám álmos fejjel.
-Elösször is imádom ha ilyen kocos a hajad, mert így vagy a legcukibb, másodszor meg kelj fel mert mindjárt itthon van Cande és Rugg.
-Jó kelek már.-morgott az orra alatt.
-Most meg mi bajod van?
-Az, hogy egy szobába kell aludj Damiennel.
-Engem is zavar, hogy Macaval egy szobába vagytok.
-Az egészen más mi csak barátok vagyunk.-nyafogott.
-Miért és mi mik lennénk?
-Pont az, hogy én sem tudom.-puszilta mega homlokom, majd elment. Ott hagyot engem a mondanivalóm belém folytva. Na, majd én adok neki. Mentem azonnal utána és a folyosó közepén elkaptam. Tudom, hogy mi baja ezért most én teszem fel neki a kérdést.
-Jorge Blanco még mindig el akarsz venni feleségül?-kérdeztem remegő hangal.
-Tessék?-nézett rám értetlenül.
-Jól hallottad!-mondtam.
-Igen még mindig azt akarom, hogy a feleségem legyél.
-Akkor igen.-mondtam majd a nyakába ugrottam és ő megcsókolt.
-Leendő Mrs.Blanco!-pörgetett meg a levegőben.
-Az tuti.
-Megyek és elmondom a srácoknak.-indult volna el, de én visszarántottam.
-Ne Jorge még tartsuk ezt titokba!-kérleltem.
-Igazad van nem lenne jó ha ez most kiderülne minden országban.
-Igen és rádásul Peter sem zaklat egy ideje, de ha ezt megtudná tuti lenne botrány.
-Hogy érted az, hogy egy ideje?-nézett rám kérdőn.
-Nem semmi, nem fonots.-hajtottam le a fejem.
-Kicsim mond el kérlek.-kulcsolta össze a kezeinket.
-Hát 1 hete kaptam egy üzenetet Petertől, hogy meg fog keresni és nagy bajban leszek ha még együtt vagyunk.
-Fuuuu azt a szemétládát egyszer megölöm.-szorította ökölbe a két kezét.
-Nyugi szerelmem nem lesz baj.-nyugtatgattam.
-Rendben, de most megyek mert két óra múlva próba addig pedig pihennék.
-Jó menj csak én is lefekszem egy kicsit mert lefárasztottál.-nevettem, majd megcsókoltam. Erre ő felnevette és bement a lakosztályába. Én is nagy vigyorral az arcomon elsétálam a szobámba. Amikor beértem érdekes dolgot vettem észre. Damien az ágy szélén ülve sírt. Gondoltam odamegyek és meg kérdezem, hogy mi történt.
-Mi a baj Damien?-simogattam meg a hátát.
-Bűntodatom van miattad.
-Miattam, de miért?
-Téged is bántottalak és a tesóm is és nem akarok olyan lenni mint régen.
-Tudod mit?-mosolyogtam.
-Mit?-kérdezte.
-Dumáljuk ezt meg egy fagyi mellett.-fogtam meg a kezét és magammal húztam. Nagyon jól éreztem magam és rájöttem, hogy Yoyi tesója nem is annyira rossz srác. Viszont hamar kellett menjünk mert már elkezdődött a próba mi meg még nem voltunk sehol.
***Jorge***
Már 20 perce megy a próba és Tini sehol nincsen ahogy Damien sem. Nagyon remélem, hogy a hülye testvérem nem csinált semmit a csajommal mert megölöm. Tudni illik, hogy ő nagyon tud színészkedni ezáltal könnyen átveri az embereket és mindenre ráveszi őket. Egyszer csak Tinu röhögcsélve lépett be Damiennel. Bennem egyből felment a pumpa ezért inkább táncoltam tovább Macaval. Igazán kedvelem őt mert egy kedves, aranyos lány és nagyon jó barátom lett. Hiába, hogy alig ismerem feltétel nélkül bízom benne.
***Tini***
Jorge már megint azzal a ribancal enyeleg. Nem baj most megbánja.
-Damien gyere el kell próbalnom a Nuestro Caminot Sergio elött, de ez egy duett és kell egy partner.-húztam magammal.
-Hát jó.-mosolygott önelégülten. Felmentünk a színpadra és el is kezdtem a dalt. Láttam Damienen, hogy nagyon át éli épp ezért a dal végén mondta Sergio, hogy legyen egy kamu csók. Én szépen lassan meg akartam puszilni a szája szélét, de ő direkt úgy helyezkedett el, hogy meg csókolt. Ekkor Jorge fellépett a színpadranés behúzott egyet a testvérének én meg sírva elrohantam.
-Kicsim ébresztő.-nyomtam puszit a hátára.
-Mi az?-nézett rám álmos fejjel.
-Elösször is imádom ha ilyen kocos a hajad, mert így vagy a legcukibb, másodszor meg kelj fel mert mindjárt itthon van Cande és Rugg.
-Jó kelek már.-morgott az orra alatt.
-Most meg mi bajod van?
-Az, hogy egy szobába kell aludj Damiennel.
-Engem is zavar, hogy Macaval egy szobába vagytok.
-Az egészen más mi csak barátok vagyunk.-nyafogott.
-Miért és mi mik lennénk?
-Pont az, hogy én sem tudom.-puszilta mega homlokom, majd elment. Ott hagyot engem a mondanivalóm belém folytva. Na, majd én adok neki. Mentem azonnal utána és a folyosó közepén elkaptam. Tudom, hogy mi baja ezért most én teszem fel neki a kérdést.
-Jorge Blanco még mindig el akarsz venni feleségül?-kérdeztem remegő hangal.
-Tessék?-nézett rám értetlenül.
-Jól hallottad!-mondtam.
-Igen még mindig azt akarom, hogy a feleségem legyél.
-Akkor igen.-mondtam majd a nyakába ugrottam és ő megcsókolt.
-Leendő Mrs.Blanco!-pörgetett meg a levegőben.
-Az tuti.
-Megyek és elmondom a srácoknak.-indult volna el, de én visszarántottam.
-Ne Jorge még tartsuk ezt titokba!-kérleltem.
-Igazad van nem lenne jó ha ez most kiderülne minden országban.
-Igen és rádásul Peter sem zaklat egy ideje, de ha ezt megtudná tuti lenne botrány.
-Hogy érted az, hogy egy ideje?-nézett rám kérdőn.
-Nem semmi, nem fonots.-hajtottam le a fejem.
-Kicsim mond el kérlek.-kulcsolta össze a kezeinket.
-Hát 1 hete kaptam egy üzenetet Petertől, hogy meg fog keresni és nagy bajban leszek ha még együtt vagyunk.
-Fuuuu azt a szemétládát egyszer megölöm.-szorította ökölbe a két kezét.
-Nyugi szerelmem nem lesz baj.-nyugtatgattam.
-Rendben, de most megyek mert két óra múlva próba addig pedig pihennék.
-Jó menj csak én is lefekszem egy kicsit mert lefárasztottál.-nevettem, majd megcsókoltam. Erre ő felnevette és bement a lakosztályába. Én is nagy vigyorral az arcomon elsétálam a szobámba. Amikor beértem érdekes dolgot vettem észre. Damien az ágy szélén ülve sírt. Gondoltam odamegyek és meg kérdezem, hogy mi történt.
-Mi a baj Damien?-simogattam meg a hátát.
-Bűntodatom van miattad.
-Miattam, de miért?
-Téged is bántottalak és a tesóm is és nem akarok olyan lenni mint régen.
-Tudod mit?-mosolyogtam.
-Mit?-kérdezte.
-Dumáljuk ezt meg egy fagyi mellett.-fogtam meg a kezét és magammal húztam. Nagyon jól éreztem magam és rájöttem, hogy Yoyi tesója nem is annyira rossz srác. Viszont hamar kellett menjünk mert már elkezdődött a próba mi meg még nem voltunk sehol.
***Jorge***
Már 20 perce megy a próba és Tini sehol nincsen ahogy Damien sem. Nagyon remélem, hogy a hülye testvérem nem csinált semmit a csajommal mert megölöm. Tudni illik, hogy ő nagyon tud színészkedni ezáltal könnyen átveri az embereket és mindenre ráveszi őket. Egyszer csak Tinu röhögcsélve lépett be Damiennel. Bennem egyből felment a pumpa ezért inkább táncoltam tovább Macaval. Igazán kedvelem őt mert egy kedves, aranyos lány és nagyon jó barátom lett. Hiába, hogy alig ismerem feltétel nélkül bízom benne.
***Tini***
Jorge már megint azzal a ribancal enyeleg. Nem baj most megbánja.
-Damien gyere el kell próbalnom a Nuestro Caminot Sergio elött, de ez egy duett és kell egy partner.-húztam magammal.
-Hát jó.-mosolygott önelégülten. Felmentünk a színpadra és el is kezdtem a dalt. Láttam Damienen, hogy nagyon át éli épp ezért a dal végén mondta Sergio, hogy legyen egy kamu csók. Én szépen lassan meg akartam puszilni a szája szélét, de ő direkt úgy helyezkedett el, hogy meg csókolt. Ekkor Jorge fellépett a színpadranés behúzott egyet a testvérének én meg sírva elrohantam.
2016. május 17., kedd
Jortini 2.évad 8.rész
Ma felhívott minket Sergio, hogy turnézni megyünk amíg nem kezdünk bele a Violetta 3.évadába. Jorgeval már készülődtünk is, hogy időben odaérjünk a buszra. Egy nagy emeletes busszal mentünk. 10-en ültünk a felső részen 10-en az alsón. Jorge került alulra én felülre. Folyamatosan üzikkel bombázott mert csak én voltam fent lány és Facu is nem messze ült tőlem. Én egy hármas üllésben ültem Samuval és Nicoval. Rengeteget hülyéskedtünk amíg a reptérre nem értünk. A reptéren Sergio összehívott minket mert be akar jelenteni valamit.
-Na srácok az a helyzet, hogy a 3.évadba jön 2 nagyon fontos szereplő és most az egyik emberke velünk jön a turnéra, hogy beilleszkedjen. Köszöntsétek nagy szeretettel Macarenat. Lépett elő egy rövid sötéthajú csajszi és mosolygott.
-Sziasztok Macarena vagyok, de szólitsatok csak Macanak.
-Szia! Köszöntünk neki egyszerre.
-Na száljunk fel a gépre, de még lenne egy kérésem ami Jorge felé irányul. Mondta Sergio.
-Én hozzám és mi?
-Segíts beilleszkedni Macarenank szóval ha lehet most ülj mellé és dumáljatok meg hasonlók.
-Rendben.-mosolygott Yoyi én viszont ennek nagyon nem örültem. Feltrappoltam a gépre és beültem a leghátsó székre egyedül. Hátulról figyeltem, hogy Jorge nyáladzik már Macatól és Macarena kisasszony is szívesen beterpesztene még ma este a pasimnak. Szerintem a csávókám hagyná is. Dühöngtem magamban és gyártottam az elméleteket róluk. Alig vártam, hogy leszálljon a gép, mert már nem bírtam ezt tovább nézni. Ahogy földet értünk fellökve mindenkit lerohantam a repülőről és beszálltam a kisbuszba ami ránk várt. Beültem egy egyes üllésbe, ott belebújtam úgy a kabátomba, hogy csak a fejem búbja látszott ki és halkan pityeregni kezdtem. Egyszer csak éreztem, hogy valaki itt van mellettem és a kezem simogatja.
-Kicsim mi a baj? Húzta le Jorge a kabátom cibzárját.
-Te tőlem ne kérdezz semmit menj és érdeklődd meg, Maca, hogy van. Szipogtam.
-Áááá most már mindent értek. Puszilta meg a homlokom, de ellöktem mgamtól. Ő leguggolt elém és a fejem maga felé fordította.
-Mit akarsz Blanco?
-Egy utálom ha Blanconak hívsz mert akkor tudom, hogy haragszol rám. Jobban tetszene ha félistennek, Yoyinak vagy majmócának hívnál. 2 Imádlak és soha nem cserélnélek le senkire. 3 örök szerelmet és hűséget fogadtam nem pedig vakságot. Ne mond nekem, hogy te nem nézel meg egy srácot sem.
-Jó igazad van csak úgy éreztem, hogy vele jobban érzed magad.
-Hát ebbe van némi igazság. Nevetett mire én hülyeségből fellöktem.
-Na várj csak! Kapott fel és az ölébe ültetett, majd csókolgatni kezdett.
-Jorge egy buszon vagyunk! Szóltam rá.
-Van egy Wc is. Mosolygott perverzül.
-Nem! Csókoltam meg és a fejem a mellkasára döntöttem. Ő szorosan átölelt és így el is aludtam. Egyszer csak a kedvesem hangjára keltem, hogy megjöttünk. Bementünk csapatostul a szállodába és megkaptuk a szobánk kulcsait. Igen vegyesen lettünk elosztva. Lett lány-lány páros fiú-fiú és lány-fiú is. Ja és közben kiderült, hogy még is csak jön velünk a srác szereplő. Találjatok ki, hogy ki az. Damien! Ráadásul vele is kaptam egy szobát ahogy Yoyi Macaval. Majd fel robbanok az idegtől. Jelen pillanatba Jorgehoz tartok mert kaptam egy üzenetet, hogy menjek át hozzá. Amikor benyitottam a szobába nem várt meglepetés fogadott. Maca egy szál törülközőbe flangált.
-Szia Tini gyere csak be! Mosolygott.
-Nem azt hiszem ezt most kihagynám. Mondtam, majd könnyes szemmel távoztam. A hosszú folyoson rohantam végig amikor megbotlottam és elkezdtem előre esni, de valaki elkapott. Az a valaki Blanco volt, de neki is könnyesek voltak a szemei.
-Veled meg mi van? Mondtuk ki egyszerre ugyan azt a mondatot.
-Mi az, hogy Maca csak úgy egy szál törcsibe flangál a házban?
-Én is kérdzhetném ezt Damienről.
-Én otthon sem voltam Jorge Balnco! Emeltem fel a hangom.
-Hát én sem Martina mivel nem tudtam várni és átindultam hozzád, de a lépcsőn mentem hozzátokig.
-Én meg liftel jöttem.
-Akkor ezek szerint kikerültük egymást és fogalmunk nem volt aról, hogy a szobatársaink fürdenek. Mondta lehajtott fejjel.
-Jaj szívem ne haragudj. Borultam a nyakába.
-Te se kicsim nem kellett volna ilyen hülye legyek. Csókolt meg ami egyre több csók követett.
-Szeretlek. Motyogtam kétcsók között.
-De még én mennyire. Nyúlt a felsőm alá. Tudtam, hogy mit akar, de ezt nem tehettük meg a folyosó közepén.
-Jorge állj le! Löktem el magamtól.
-Most meg mi van?
-Egy folyosón vagyunk ha nem vetted volna észre. Mutattam körbe.
-Akkor gyere Ruggellaria szobályába ők most nincsenek otthon és azt mondta Rugg, hogy vészhelyzet esetén mehetünk oda.
-És ez vészhelyzet?-kérdeztem egy ''hülye vagy'' nézéssel.
-Naná. Kapott fel és két ajtóval arébb bement a hálóba majd az ágyra fektetett. Sebészi pontosággal gomboltam ki az ingjét ő meg szétszakított ezt a pólom is.
-Jorge lassan új ruhatárat kell vegyél nekem mert az összes ruhám letéped
rólam.
-Egy alig vagyunk együtt, kettő most ezzel ne foglalkozz! Halgattatott el egy hosszú csókkal. Kigombolta a nadrágját és lehúzta, majd az enyémet is. Lekerült rólunk minden ruha és a hasamtól egészen a nyakamig csókolgatott. Én sem tettem másképp. A többi részlet meg maradjon titok. Halkan megsúgom, hogy volt lovacska!!!😂😂😂
-Na srácok az a helyzet, hogy a 3.évadba jön 2 nagyon fontos szereplő és most az egyik emberke velünk jön a turnéra, hogy beilleszkedjen. Köszöntsétek nagy szeretettel Macarenat. Lépett elő egy rövid sötéthajú csajszi és mosolygott.
-Sziasztok Macarena vagyok, de szólitsatok csak Macanak.
-Szia! Köszöntünk neki egyszerre.
-Na száljunk fel a gépre, de még lenne egy kérésem ami Jorge felé irányul. Mondta Sergio.
-Én hozzám és mi?
-Segíts beilleszkedni Macarenank szóval ha lehet most ülj mellé és dumáljatok meg hasonlók.
-Rendben.-mosolygott Yoyi én viszont ennek nagyon nem örültem. Feltrappoltam a gépre és beültem a leghátsó székre egyedül. Hátulról figyeltem, hogy Jorge nyáladzik már Macatól és Macarena kisasszony is szívesen beterpesztene még ma este a pasimnak. Szerintem a csávókám hagyná is. Dühöngtem magamban és gyártottam az elméleteket róluk. Alig vártam, hogy leszálljon a gép, mert már nem bírtam ezt tovább nézni. Ahogy földet értünk fellökve mindenkit lerohantam a repülőről és beszálltam a kisbuszba ami ránk várt. Beültem egy egyes üllésbe, ott belebújtam úgy a kabátomba, hogy csak a fejem búbja látszott ki és halkan pityeregni kezdtem. Egyszer csak éreztem, hogy valaki itt van mellettem és a kezem simogatja.
-Kicsim mi a baj? Húzta le Jorge a kabátom cibzárját.
-Te tőlem ne kérdezz semmit menj és érdeklődd meg, Maca, hogy van. Szipogtam.
-Áááá most már mindent értek. Puszilta meg a homlokom, de ellöktem mgamtól. Ő leguggolt elém és a fejem maga felé fordította.
-Mit akarsz Blanco?
-Egy utálom ha Blanconak hívsz mert akkor tudom, hogy haragszol rám. Jobban tetszene ha félistennek, Yoyinak vagy majmócának hívnál. 2 Imádlak és soha nem cserélnélek le senkire. 3 örök szerelmet és hűséget fogadtam nem pedig vakságot. Ne mond nekem, hogy te nem nézel meg egy srácot sem.
-Jó igazad van csak úgy éreztem, hogy vele jobban érzed magad.
-Hát ebbe van némi igazság. Nevetett mire én hülyeségből fellöktem.
-Na várj csak! Kapott fel és az ölébe ültetett, majd csókolgatni kezdett.
-Jorge egy buszon vagyunk! Szóltam rá.
-Van egy Wc is. Mosolygott perverzül.
-Nem! Csókoltam meg és a fejem a mellkasára döntöttem. Ő szorosan átölelt és így el is aludtam. Egyszer csak a kedvesem hangjára keltem, hogy megjöttünk. Bementünk csapatostul a szállodába és megkaptuk a szobánk kulcsait. Igen vegyesen lettünk elosztva. Lett lány-lány páros fiú-fiú és lány-fiú is. Ja és közben kiderült, hogy még is csak jön velünk a srác szereplő. Találjatok ki, hogy ki az. Damien! Ráadásul vele is kaptam egy szobát ahogy Yoyi Macaval. Majd fel robbanok az idegtől. Jelen pillanatba Jorgehoz tartok mert kaptam egy üzenetet, hogy menjek át hozzá. Amikor benyitottam a szobába nem várt meglepetés fogadott. Maca egy szál törülközőbe flangált.
-Szia Tini gyere csak be! Mosolygott.
-Nem azt hiszem ezt most kihagynám. Mondtam, majd könnyes szemmel távoztam. A hosszú folyoson rohantam végig amikor megbotlottam és elkezdtem előre esni, de valaki elkapott. Az a valaki Blanco volt, de neki is könnyesek voltak a szemei.
-Veled meg mi van? Mondtuk ki egyszerre ugyan azt a mondatot.
-Mi az, hogy Maca csak úgy egy szál törcsibe flangál a házban?
-Én is kérdzhetném ezt Damienről.
-Én otthon sem voltam Jorge Balnco! Emeltem fel a hangom.
-Hát én sem Martina mivel nem tudtam várni és átindultam hozzád, de a lépcsőn mentem hozzátokig.
-Én meg liftel jöttem.
-Akkor ezek szerint kikerültük egymást és fogalmunk nem volt aról, hogy a szobatársaink fürdenek. Mondta lehajtott fejjel.
-Jaj szívem ne haragudj. Borultam a nyakába.
-Te se kicsim nem kellett volna ilyen hülye legyek. Csókolt meg ami egyre több csók követett.
-Szeretlek. Motyogtam kétcsók között.
-De még én mennyire. Nyúlt a felsőm alá. Tudtam, hogy mit akar, de ezt nem tehettük meg a folyosó közepén.
-Jorge állj le! Löktem el magamtól.
-Most meg mi van?
-Egy folyosón vagyunk ha nem vetted volna észre. Mutattam körbe.
-Akkor gyere Ruggellaria szobályába ők most nincsenek otthon és azt mondta Rugg, hogy vészhelyzet esetén mehetünk oda.
-És ez vészhelyzet?-kérdeztem egy ''hülye vagy'' nézéssel.
-Naná. Kapott fel és két ajtóval arébb bement a hálóba majd az ágyra fektetett. Sebészi pontosággal gomboltam ki az ingjét ő meg szétszakított ezt a pólom is.
-Jorge lassan új ruhatárat kell vegyél nekem mert az összes ruhám letéped
rólam.
-Egy alig vagyunk együtt, kettő most ezzel ne foglalkozz! Halgattatott el egy hosszú csókkal. Kigombolta a nadrágját és lehúzta, majd az enyémet is. Lekerült rólunk minden ruha és a hasamtól egészen a nyakamig csókolgatott. Én sem tettem másképp. A többi részlet meg maradjon titok. Halkan megsúgom, hogy volt lovacska!!!😂😂😂
2016. május 16., hétfő
Jortini 2.évad 7.rész
Amikor beértünk a lovardába Jorge hirtelen eltünt melőlem és egy lovászfiú jött oda hozzám.
-Szia Miguel vagyok!
-Hello én Martina, de csak Tini.
-Rendben Tini itt a lovad ülj rá és keresd meg a barna herceged. Azt javaslom húzz bele mert ő már elbújt.
-Okés köszi! Pattantam fel a lóra majd megindultam. Láttam, hogy az úton rózsaszírmok vannak elszorva. Mire az út végére értem már sötét volt és az ösvény Lampionokkal volt kivilágítva. Amikor megérkeztem a végállomáshoz tátva maradt a szám. Mind itt voltak a srácok és Jorge a lovon. Lepattant róla majd engem is levett a lórol és a kezében egy gyertyákból kirakott szív közepébe vitt. Letett majd letérdelt elém és kinyitott egy dobozkát amiben egy gyűrű pihent.
-Martina Stoessel Alehandra Muzlera hozzámjönnél feleségül?
-Én ekkor elsírtam magam és csak egy nem szót tudtam kinyőgni. Felpattantam a lovamra majd egésszen a lovardáig nyargaltam. Ott leszálltam megköszöntem mindent majd sírva futni kezdtem haza. Azt se tudtam merre menjek egyszer csak megállt mellettem egy autó. Rugg volt az és intett, hogy száljak be. Pityeregve beültem majd szorosan átöleltem.
-Mindent elszúrtam soha többet nem akar majd látni engem.
-Ez nem igaz most is ő akart utánad jönni, de elöbb én akartam tudni, hogy miért mondtál nemet.
-Azért mert én fiatalnak érzem magam és egy házasság nem úgy megy, hogy egyszer szakitunk aztán megint minden rendben. Mi pontosan ezt csináljuk Jorgeval.-Szipogtam.
-Hidd el megértelek, de ezt neki is el kell mond.
-Nem tudok a szemébe nézni.
-Hát pedig most muszáj lessz. Taposott a gázra majd egészen Yoyi lakásáig vitt.
Ott elköszöntünk és én bementem a házba. Jorge egy üveg piát készült megbontani.
-Kérlek ne csináld. Nyultam a kezéért sírva.
-Hát te itt vagy? Nézett rám felcsillant szemekkel.
-Hol máshol lennék ha nem melletted?
-Mond miért mondtál nemet? Ekkor neki is ugyan azt elmondtam mint Ruggerronak.
-Értem. Akkor nekem van egy ötletem. Várjunk egy kicsit és ha egy év után sem megyünk szét akkor újra megkérem a kezed.
-Rendben, köszönöm. Öleltem magamhoz.
-Mit szólnál ha elmennénk aludni?
-Rendben, de elöbb had intézzek el egy telefonhívást.
-Okés fent várlak! Puszilt meg majd felrohant az emeletre. Én előkaptam a telóm és Ruggt tárcsáztam.
-Szia Tini!
-Szia báttyus!
-Baj van?
-Nem csak holnap nem tartanánk egy tesós napot?
-Fuuu nekem holnap nem jó mert Candeval töltöm a napot.
-Valahogy éreztem! Mindegy is már kezdek hozzászokni a gondolathoz, hogy nincs testvérem.-mondtam majd letettem a telefont és szomórúan felbaktattam a fürdőbe. Lezuhanyoztam, felhúztam a pizsim majd bevánszorogtam a szobába pityeregve Jorge mellé.
-Mi történt kicsim? Ölelt át szorosan mert meghallotta a sírásom. Én szóról szóra elmeséltem neki mindent.
-Tudod ebbe az egészbe az a legrosszabb, hogy megbeszéltük az esküvőn, hogy akkor is a testvéren marad ha már van valakije.
-Beszéljek vele?
-Nem kell. Inkább ölelj át szorosan.-csókoltam meg, majd az oldalába fúrtam a fejem és elaludtam. Reggel Jorge ölében ébredtem. Ő neki volt támaszkova az ágytámlának engem meg a kezében tartott.
-Jobban vagy? Puszilta meg a fejemet.
-Miért?
-Az egész éjszakát végig sírtad és csak a karomban aludtál el.
-Arra emlékszem, hogy rosszat álmodtam, de arra nem, hogy valójában is sírtam volna.
-El mondod, hogy mit álmodtál?
-Nem számít.
-Rendben ha nem akarsz róla beszélni megértelek. Csókolt meg majd szorosan átölelt. Az ölelésünket a telefonom csörgése szakította meg. Rániztem a kijelzőre és Ruggerro neve állt rajta.
-Nem veszed föl?
-Nem.
-Na még is csak a testvéred.
-Jó igazad van felveszem.
-Szia Tini.
-Mit akarsz Ruggerro?
-Ha gondolod ma megtarthatjuk a tesós napot.
-Tényleg? Találtál egy szabadnaot számomra a naptáradba? Ezt el sem hiszem.
-Ne csináld már ezt direkt lemondtam Candeval az évfordulos ebédünket és át tettem holnapra.
-Tényleg nektek évfordulótok van ma! Basszu én hülye.-csaptam a homlokomra.
-Most az a lényeg, hogy gyere ma el velem szórakozni vagy amit csak akarsz.
-Jó rendben szeretlek. Mondtam majd kinyomtam a telefont és indultam is öltözni.
-Ha jól látom mára egyedül maradok.
-Igen én Ruggal leszek máma.
-Akkor én átmegyek Facuhoz, hogy megbeszéljünk mindent és helyrehozzuk a barátságunk.
-Jajj Yoyi imádlak. Csókoltam meg.
-Tudom! Húzta ki magát.
-Na jó elmegyek öltözni. Pusziltam meg.
-Rendben, de nincs több Yoyi! Mutatta fel az újját.
-Jóóó! El is mentem a szekrényemhez és kivettem egy fehér nacit meg egy rózsaszín pulcsit. A kabátom egy fekete Dzseki volt. Kihúztam halványan a szemem és egy rózsaszín rúzst raktam fel, majd el is indultam otthonról. Azt beszéltük Ruggal, hogy a mozinál találkozunk mert beülünk egy filmre. Amikor odaértem ő ott várt egy csokor rózsával.
-Szia hugi! Puszilt meg, majd átadta a csokrot.
-Ohh ezt miért kapom? Vigyorogtam.
-Azért mert nagyon elhanyagoltalak és nem voltam ott amikor szükséged lett volna rám. Hajtotta le a fejét.
-Semmi baj! Az a lényeg, hogy most itt vagy. Szeretlek!
-Én is téged Tini! Öleltük meg egymást szorosan.
-Na és mit nézünk? Kérdeztem izgatottan.
-Mit szólnál egy jó akció filmhez?
-Ruggerro azokat utálom. Inkább nézzünk romantikustat!-Nyafogtam.
-Na nem azt nem.
-Akkor legyen horrorfilm.-mondta
-Jó abban benne vagyok. Nevetett.
-Akkor ezt benézted mert én tuti nem nézek azt. Röhögtem.
-Jó, jó akkor legyen romantikus.
-Jó akkor nézzük mondjuk a....
-Nem, nem én döntök milyen romi film lesz ha már te mondtad, hogy romantikus legyen.
-Jó Ruggerro, de gyorsan dönts.
-Legyen a csillagainkban a hiba.
-Jó akkor nyomás. Fogtam meg a kezét és magammal húztam. Ez volt a legjobb napom amit a tesómmal töltöttem.
-Szia Miguel vagyok!
-Hello én Martina, de csak Tini.
-Rendben Tini itt a lovad ülj rá és keresd meg a barna herceged. Azt javaslom húzz bele mert ő már elbújt.
-Okés köszi! Pattantam fel a lóra majd megindultam. Láttam, hogy az úton rózsaszírmok vannak elszorva. Mire az út végére értem már sötét volt és az ösvény Lampionokkal volt kivilágítva. Amikor megérkeztem a végállomáshoz tátva maradt a szám. Mind itt voltak a srácok és Jorge a lovon. Lepattant róla majd engem is levett a lórol és a kezében egy gyertyákból kirakott szív közepébe vitt. Letett majd letérdelt elém és kinyitott egy dobozkát amiben egy gyűrű pihent.
-Martina Stoessel Alehandra Muzlera hozzámjönnél feleségül?
-Én ekkor elsírtam magam és csak egy nem szót tudtam kinyőgni. Felpattantam a lovamra majd egésszen a lovardáig nyargaltam. Ott leszálltam megköszöntem mindent majd sírva futni kezdtem haza. Azt se tudtam merre menjek egyszer csak megállt mellettem egy autó. Rugg volt az és intett, hogy száljak be. Pityeregve beültem majd szorosan átöleltem.
-Mindent elszúrtam soha többet nem akar majd látni engem.
-Ez nem igaz most is ő akart utánad jönni, de elöbb én akartam tudni, hogy miért mondtál nemet.
-Azért mert én fiatalnak érzem magam és egy házasság nem úgy megy, hogy egyszer szakitunk aztán megint minden rendben. Mi pontosan ezt csináljuk Jorgeval.-Szipogtam.
-Hidd el megértelek, de ezt neki is el kell mond.
-Nem tudok a szemébe nézni.
-Hát pedig most muszáj lessz. Taposott a gázra majd egészen Yoyi lakásáig vitt.
Ott elköszöntünk és én bementem a házba. Jorge egy üveg piát készült megbontani.
-Kérlek ne csináld. Nyultam a kezéért sírva.
-Hát te itt vagy? Nézett rám felcsillant szemekkel.
-Hol máshol lennék ha nem melletted?
-Mond miért mondtál nemet? Ekkor neki is ugyan azt elmondtam mint Ruggerronak.
-Értem. Akkor nekem van egy ötletem. Várjunk egy kicsit és ha egy év után sem megyünk szét akkor újra megkérem a kezed.
-Rendben, köszönöm. Öleltem magamhoz.
-Mit szólnál ha elmennénk aludni?
-Rendben, de elöbb had intézzek el egy telefonhívást.
-Okés fent várlak! Puszilt meg majd felrohant az emeletre. Én előkaptam a telóm és Ruggt tárcsáztam.
-Szia Tini!
-Szia báttyus!
-Baj van?
-Nem csak holnap nem tartanánk egy tesós napot?
-Fuuu nekem holnap nem jó mert Candeval töltöm a napot.
-Valahogy éreztem! Mindegy is már kezdek hozzászokni a gondolathoz, hogy nincs testvérem.-mondtam majd letettem a telefont és szomórúan felbaktattam a fürdőbe. Lezuhanyoztam, felhúztam a pizsim majd bevánszorogtam a szobába pityeregve Jorge mellé.
-Mi történt kicsim? Ölelt át szorosan mert meghallotta a sírásom. Én szóról szóra elmeséltem neki mindent.
-Tudod ebbe az egészbe az a legrosszabb, hogy megbeszéltük az esküvőn, hogy akkor is a testvéren marad ha már van valakije.
-Beszéljek vele?
-Nem kell. Inkább ölelj át szorosan.-csókoltam meg, majd az oldalába fúrtam a fejem és elaludtam. Reggel Jorge ölében ébredtem. Ő neki volt támaszkova az ágytámlának engem meg a kezében tartott.
-Jobban vagy? Puszilta meg a fejemet.
-Miért?
-Az egész éjszakát végig sírtad és csak a karomban aludtál el.
-Arra emlékszem, hogy rosszat álmodtam, de arra nem, hogy valójában is sírtam volna.
-El mondod, hogy mit álmodtál?
-Nem számít.
-Rendben ha nem akarsz róla beszélni megértelek. Csókolt meg majd szorosan átölelt. Az ölelésünket a telefonom csörgése szakította meg. Rániztem a kijelzőre és Ruggerro neve állt rajta.
-Nem veszed föl?
-Nem.
-Na még is csak a testvéred.
-Jó igazad van felveszem.
-Szia Tini.
-Mit akarsz Ruggerro?
-Ha gondolod ma megtarthatjuk a tesós napot.
-Tényleg? Találtál egy szabadnaot számomra a naptáradba? Ezt el sem hiszem.
-Ne csináld már ezt direkt lemondtam Candeval az évfordulos ebédünket és át tettem holnapra.
-Tényleg nektek évfordulótok van ma! Basszu én hülye.-csaptam a homlokomra.
-Most az a lényeg, hogy gyere ma el velem szórakozni vagy amit csak akarsz.
-Jó rendben szeretlek. Mondtam majd kinyomtam a telefont és indultam is öltözni.
-Ha jól látom mára egyedül maradok.
-Igen én Ruggal leszek máma.
-Akkor én átmegyek Facuhoz, hogy megbeszéljünk mindent és helyrehozzuk a barátságunk.
-Jajj Yoyi imádlak. Csókoltam meg.
-Tudom! Húzta ki magát.
-Na jó elmegyek öltözni. Pusziltam meg.
-Rendben, de nincs több Yoyi! Mutatta fel az újját.
-Jóóó! El is mentem a szekrényemhez és kivettem egy fehér nacit meg egy rózsaszín pulcsit. A kabátom egy fekete Dzseki volt. Kihúztam halványan a szemem és egy rózsaszín rúzst raktam fel, majd el is indultam otthonról. Azt beszéltük Ruggal, hogy a mozinál találkozunk mert beülünk egy filmre. Amikor odaértem ő ott várt egy csokor rózsával.
-Szia hugi! Puszilt meg, majd átadta a csokrot.
-Ohh ezt miért kapom? Vigyorogtam.
-Azért mert nagyon elhanyagoltalak és nem voltam ott amikor szükséged lett volna rám. Hajtotta le a fejét.
-Semmi baj! Az a lényeg, hogy most itt vagy. Szeretlek!
-Én is téged Tini! Öleltük meg egymást szorosan.
-Na és mit nézünk? Kérdeztem izgatottan.
-Mit szólnál egy jó akció filmhez?
-Ruggerro azokat utálom. Inkább nézzünk romantikustat!-Nyafogtam.
-Na nem azt nem.
-Akkor legyen horrorfilm.-mondta
-Jó abban benne vagyok. Nevetett.
-Akkor ezt benézted mert én tuti nem nézek azt. Röhögtem.
-Jó, jó akkor legyen romantikus.
-Jó akkor nézzük mondjuk a....
-Nem, nem én döntök milyen romi film lesz ha már te mondtad, hogy romantikus legyen.
-Jó Ruggerro, de gyorsan dönts.
-Legyen a csillagainkban a hiba.
-Jó akkor nyomás. Fogtam meg a kezét és magammal húztam. Ez volt a legjobb napom amit a tesómmal töltöttem.
2016. május 14., szombat
Jortini 2.évad 6.rész
***Jorge***
Eltelt 2 hónap és befejeztük a Violetta 2.évadát is. Na azóta Tini ki sem mozdul a szobából. Néha néha eszik, de velem sem ugyan olyan a kapcsolata. Jó már jobb valamivel és úgy látom kezd felépülni és tudom mi kell neki, hogy újra a régi legyen. Épp a szobája fele tartok egy tálca reggelivel.
-Kopp, kopp hercegnő.
-Gyere! Dünnyögte a takaró alól.
-Kicsim hoztam reggelit.
-Nem vagyok éhes.
-Akkor mit szólnál ha valami mást csinálnánk hisz úgy is letelt a 6 hét azóta a dolog óta. Csókolgattam a vállát.
-Ne, Jorge kérlek!
-Tini elhiszem, hogy megviselt a dolog, de azóta nincs életed a barátaiddal a forgatás vége óta nem beszéltél még a testvéreddel sem. Csak én maradtam neked.
-Tudom és köszönöm. Csókolt meg úgy, hogy az ajkamba harapott.
-Visszatért a régi vadmacskám?
-Vissza. Kerkedett fölém majd szó szerint letépte rólam az inget. Imádtam ezt a délelötött egész nap az ágyban voltunk.
***Tini***
Végre kezdek újra önmagam lenni. Kezdem elfelejteni azt a fájdalmat, hogy elvettem a gyerekem életét. Ez az én hibám volt mert felelőtlen voltam. Amikor kinyotottam a szemem Jorge feküdt mellettem és folyt a nyála. Még így is tiszta cuki. Gondoltam felébresztem.
-Kicsim ébresztő már délután. Túrtam bele a tökéletesen zselézett hajába.
-Mi, mi van? Ijedt fel.
-Nyugi kicsim csak én vagyok az.
-Mi a baj durva voltam fáj valamid? Húzott magához közel.
-Nem semmi baj szerelmem csak szóltam, hogy már délután ja meg, hogy csorgott a nyálad alvás közben. Töröltem meg a szája szélét.
-Imádlak! Ugye tudod?
-Tudom! Ahogy én is téged.
-Mit szólnál ha elmennénk a többiekhez. Most úgy is a parkba vannak.
-Nem akarok.
-Nem hiszem el Tini azt hittem, hogy végre visszakaplak erre megint befordulsz. Elegem van belőled. Megfolytasz, én igyekszem elfogadni, hogy elvetted a gyereked életét és ez rossz meg minden, de meg eszed az én életemet is! Ordibált.
-Rendben Jorge Blanco ha megeszem az életed akkor nem kell velem legyél.
-Kicsim ne haragudj, nem úgy gondoltam csak.... Bújt oda hozzám.
-Tudod ezzel nagyon megbántottál.
-Én elhiszem, de engem is meg kell érts. Azóta nem láttam a barátaim mióta volt az a dolog.
-Igazad van, akkor menjünk el a parkba. Motyogtam.
-Tessék, mit mondtál? Nem értettem tisztán.
-Mondom menjünk el abba a kurva parkba. Mérgelődtem majd nevettem egyet.
-Na akkor készülj. Lent várlak. Nevetett majd hallottam, hogy lefele trappol a lépcsőn. Gyorsan neki is láttam a készűlődésnek. Lezuhanyoztam, felhúztam egy fekete farmert egy fehér pulcsit és felraktam egy kis halvány sminket. Amikor lementem a nappaliba belebújtam a kabátomba és bakkancsomba aztán mehettünk is. Elég hideg volt mivel már tél volt, de egy pici hó sem volt még. A kocsiba azon tűnődtem, hogy miért is hagytuk el a parkot.
-Kicsim hova megyünk?
-Nem mondom meg. Annyit mondok, hogy Rugg adta az ötletet.
-Ha nem mondod meg akkor két napig nem csókollak meg.
-Azt te se bírod ki. Nevetett.
-Csak figyelj! Az út további részében durcáskodtam. Amikor megérkztünk egy lovarda tárult a szemem elé. Kiszáltam a kocsiból és egy széles mosoly került az arcomra.
-Tetszik?
-Hogy tetszik e? Imádom, de jobban tetszett volna ha el is mondod, hogy ide hozol. Vágtam be megint a durcit.
-Azért kérek egy jutalmat. Mutatott a szájára.
-Megmondtam, hogy nem!
-Tudom, hogy most nem fogod kibírni. Szoritott a kocsi oldalához úgy, hogy csak egy pár centire voltunk egymástól.
-Kibírom. Nyeletem egy nagyot.
-Most is? Hajolt egyre közelebb majd elvesztettem a fejem és ajkaira tapadtam. Jorge illata, érintése, csókja, nézése, de még a közelsége is teljesen megbabonáz.
-Én mondtam! Na gyere menjünk.-Kulcsolta össze a kezünket.
Eltelt 2 hónap és befejeztük a Violetta 2.évadát is. Na azóta Tini ki sem mozdul a szobából. Néha néha eszik, de velem sem ugyan olyan a kapcsolata. Jó már jobb valamivel és úgy látom kezd felépülni és tudom mi kell neki, hogy újra a régi legyen. Épp a szobája fele tartok egy tálca reggelivel.
-Kopp, kopp hercegnő.
-Gyere! Dünnyögte a takaró alól.
-Kicsim hoztam reggelit.
-Nem vagyok éhes.
-Akkor mit szólnál ha valami mást csinálnánk hisz úgy is letelt a 6 hét azóta a dolog óta. Csókolgattam a vállát.
-Ne, Jorge kérlek!
-Tini elhiszem, hogy megviselt a dolog, de azóta nincs életed a barátaiddal a forgatás vége óta nem beszéltél még a testvéreddel sem. Csak én maradtam neked.
-Tudom és köszönöm. Csókolt meg úgy, hogy az ajkamba harapott.
-Visszatért a régi vadmacskám?
-Vissza. Kerkedett fölém majd szó szerint letépte rólam az inget. Imádtam ezt a délelötött egész nap az ágyban voltunk.
***Tini***
Végre kezdek újra önmagam lenni. Kezdem elfelejteni azt a fájdalmat, hogy elvettem a gyerekem életét. Ez az én hibám volt mert felelőtlen voltam. Amikor kinyotottam a szemem Jorge feküdt mellettem és folyt a nyála. Még így is tiszta cuki. Gondoltam felébresztem.
-Kicsim ébresztő már délután. Túrtam bele a tökéletesen zselézett hajába.
-Mi, mi van? Ijedt fel.
-Nyugi kicsim csak én vagyok az.
-Mi a baj durva voltam fáj valamid? Húzott magához közel.
-Nem semmi baj szerelmem csak szóltam, hogy már délután ja meg, hogy csorgott a nyálad alvás közben. Töröltem meg a szája szélét.
-Imádlak! Ugye tudod?
-Tudom! Ahogy én is téged.
-Mit szólnál ha elmennénk a többiekhez. Most úgy is a parkba vannak.
-Nem akarok.
-Nem hiszem el Tini azt hittem, hogy végre visszakaplak erre megint befordulsz. Elegem van belőled. Megfolytasz, én igyekszem elfogadni, hogy elvetted a gyereked életét és ez rossz meg minden, de meg eszed az én életemet is! Ordibált.
-Rendben Jorge Blanco ha megeszem az életed akkor nem kell velem legyél.
-Kicsim ne haragudj, nem úgy gondoltam csak.... Bújt oda hozzám.
-Tudod ezzel nagyon megbántottál.
-Én elhiszem, de engem is meg kell érts. Azóta nem láttam a barátaim mióta volt az a dolog.
-Igazad van, akkor menjünk el a parkba. Motyogtam.
-Tessék, mit mondtál? Nem értettem tisztán.
-Mondom menjünk el abba a kurva parkba. Mérgelődtem majd nevettem egyet.
-Na akkor készülj. Lent várlak. Nevetett majd hallottam, hogy lefele trappol a lépcsőn. Gyorsan neki is láttam a készűlődésnek. Lezuhanyoztam, felhúztam egy fekete farmert egy fehér pulcsit és felraktam egy kis halvány sminket. Amikor lementem a nappaliba belebújtam a kabátomba és bakkancsomba aztán mehettünk is. Elég hideg volt mivel már tél volt, de egy pici hó sem volt még. A kocsiba azon tűnődtem, hogy miért is hagytuk el a parkot.
-Kicsim hova megyünk?
-Nem mondom meg. Annyit mondok, hogy Rugg adta az ötletet.
-Ha nem mondod meg akkor két napig nem csókollak meg.
-Azt te se bírod ki. Nevetett.
-Csak figyelj! Az út további részében durcáskodtam. Amikor megérkztünk egy lovarda tárult a szemem elé. Kiszáltam a kocsiból és egy széles mosoly került az arcomra.
-Tetszik?
-Hogy tetszik e? Imádom, de jobban tetszett volna ha el is mondod, hogy ide hozol. Vágtam be megint a durcit.
-Azért kérek egy jutalmat. Mutatott a szájára.
-Megmondtam, hogy nem!
-Tudom, hogy most nem fogod kibírni. Szoritott a kocsi oldalához úgy, hogy csak egy pár centire voltunk egymástól.
-Kibírom. Nyeletem egy nagyot.
-Most is? Hajolt egyre közelebb majd elvesztettem a fejem és ajkaira tapadtam. Jorge illata, érintése, csókja, nézése, de még a közelsége is teljesen megbabonáz.
-Én mondtam! Na gyere menjünk.-Kulcsolta össze a kezünket.
2016. május 12., csütörtök
Jortini 2.évad 5.rész (Nehéz döntés😱🙈😱❤)
-Tesék?szólaltunk meg egyszerre Jorgeval.
-Azt hiszem én most elmegyek itt vannak a papírok hazamehet és nyugodjon meg még csak pár napos terhes.
-Köszönjük dr.úr viszlát. Mondtam zavartan. Hazafele úton beszélgetni kezdtünk.
-Tini ezt nem hiszem el, hogy nem védekeztetek Facuval.
-Nyugodj meg Jorge igen nem védekeztünk, de ezt nem tudja meg senki mert még holnap elvetetem a gyereket.
-Biztos ezt akarod?
-Igen, de mivel Facu a gyerekem apja ezért azt szeretném, hogy ő legyen mellettem az abortusznál.
-Ezt nem hiszem el Martina döntsd el, hogy kit akarsz magad mellé mert ha őt akkor tartsd meg a gyereket és éljetek boldogan. Kezdett könnyezni Yoyi.
-Szívem állj meg és nézz rám. Jorge meg állt az út szélén és könnyes szemekkel meredt rám.
-Mond csak hallgatlak. Mondta elcsukló hangon.
-Figyelj szerelmem nem akarok mást csak téged, de meg kell értened, hogy nem te vagy a gyerek apja és Facundonak joga van ezt tudni. Leheltem csókot az ajkára.
-Rendben akkor most együtt elmegyünk hozzá. Amikor odaértünk Facundo háza elé egyre idegesebb voltam, de amikor Jorge összekulcsolta a kezünk minden félelmem elszállt. Becsengettem és már nyílott is az ajtó.
-Sziasztok hát ti? Gyertek be. Mosolygott.
-Szia Facu egy nagyon fontos dolgot akarok elmondani.
-Baj van Tinu?
-Terhes vagyok. Méghozzá tőled.
-Ez komoly?
-Igen és holnap el szeretném vetetni a gyereket és azt akarom, hogy te legyél mellettem mert te vagy az apja.
-Rendben, de biztosan ezt akarod?
-Már miért ne akarná fiatal ő még ehez. Szólt közbe Jorge.
-Igen biztos. Mondtam lehajott fejjel.
-Rendben! Ne haragudjatok, de elmennétek mert ezt nekem még fel kell dolgoznom.
-Rendben szia. Mondtuk egyszerre majd kocsiba ültünk és elmentünk Jorge lakására. Olyan boldog lettem volna ha Jorgetol lett volna babám ehelyett Facutol várom bár még őt is nehéz szívvel vetetem el. Elmentünk fürdeni, megvacsoráztunk majd Yoyi ölelő karjaiban aludtam el. Reggel egyedül ébredtem így hát felöltöztem majd lementem a konyhába. Jorge már a reggelivel várt. Megpróbáltam úgy mögé menni, hogy ne hallja, de ez lehetetlen volt.
-Jó reggelt hercegnő!
-Szia szívem! Mi jót csinálsz?
-Rántotta.
-Hmmm az finom.
-De még te milyen finom vagy. Nyomott neki a falnak.
-Jorge tudod milyen vagyok ha közel vagy hozzám. Dadogtam.
-Tudom, vegyél most egy mély levegőt. Szippantottam egy nagyot és megéreztem Jorge illatát. Olyan ő számomra mint a drog.
-Miért csinálod ezt velem? Borultam neki és vadul csókoltam.
-Mert szeretlek és jó látni, hogy mit váltok ki belőled. Mondta két csók között.
-Elhiszem, de most reggelizzünk és irány a kórház. Alig 1 óra múlva beértünk. Nagyon be voltam parázva és sajnáltam a kicsit.
-Jó napot Martina maga következik. Mosolygott a doki.
Nyeltem egy nagyot és bementem, de pont abba a pillanatba Facu és betoppant az ajtón.
-Áááá maga lenne az apuka?
-Igen. Hajtotta le a fejét Facundo. Kaptam egy szurit és utána minden elsötétült. Amikor felébredtem már egy kórteremben voltam és Jorge fogta a kezem.
-Kicsim jól vagy?
-Nem mert elvettem a gyerek életét! Kezdtem könnyezni.
-Te is ezt akartad vagy nem?
-Pont ez az, hogy nem tudom meg amúgy sem volt más választásom.
-Nyugodj meg szerelmem most szépen hazaviszlek.
El is mentünk haza én bementem a szobába bebújtam a takaró alá és ki sem akartam jönni.
-Azt hiszem én most elmegyek itt vannak a papírok hazamehet és nyugodjon meg még csak pár napos terhes.
-Köszönjük dr.úr viszlát. Mondtam zavartan. Hazafele úton beszélgetni kezdtünk.
-Tini ezt nem hiszem el, hogy nem védekeztetek Facuval.
-Nyugodj meg Jorge igen nem védekeztünk, de ezt nem tudja meg senki mert még holnap elvetetem a gyereket.
-Biztos ezt akarod?
-Igen, de mivel Facu a gyerekem apja ezért azt szeretném, hogy ő legyen mellettem az abortusznál.
-Ezt nem hiszem el Martina döntsd el, hogy kit akarsz magad mellé mert ha őt akkor tartsd meg a gyereket és éljetek boldogan. Kezdett könnyezni Yoyi.
-Szívem állj meg és nézz rám. Jorge meg állt az út szélén és könnyes szemekkel meredt rám.
-Mond csak hallgatlak. Mondta elcsukló hangon.
-Figyelj szerelmem nem akarok mást csak téged, de meg kell értened, hogy nem te vagy a gyerek apja és Facundonak joga van ezt tudni. Leheltem csókot az ajkára.
-Rendben akkor most együtt elmegyünk hozzá. Amikor odaértünk Facundo háza elé egyre idegesebb voltam, de amikor Jorge összekulcsolta a kezünk minden félelmem elszállt. Becsengettem és már nyílott is az ajtó.
-Sziasztok hát ti? Gyertek be. Mosolygott.
-Szia Facu egy nagyon fontos dolgot akarok elmondani.
-Baj van Tinu?
-Terhes vagyok. Méghozzá tőled.
-Ez komoly?
-Igen és holnap el szeretném vetetni a gyereket és azt akarom, hogy te legyél mellettem mert te vagy az apja.
-Rendben, de biztosan ezt akarod?
-Már miért ne akarná fiatal ő még ehez. Szólt közbe Jorge.
-Igen biztos. Mondtam lehajott fejjel.
-Rendben! Ne haragudjatok, de elmennétek mert ezt nekem még fel kell dolgoznom.
-Rendben szia. Mondtuk egyszerre majd kocsiba ültünk és elmentünk Jorge lakására. Olyan boldog lettem volna ha Jorgetol lett volna babám ehelyett Facutol várom bár még őt is nehéz szívvel vetetem el. Elmentünk fürdeni, megvacsoráztunk majd Yoyi ölelő karjaiban aludtam el. Reggel egyedül ébredtem így hát felöltöztem majd lementem a konyhába. Jorge már a reggelivel várt. Megpróbáltam úgy mögé menni, hogy ne hallja, de ez lehetetlen volt.
-Jó reggelt hercegnő!
-Szia szívem! Mi jót csinálsz?
-Rántotta.
-Hmmm az finom.
-De még te milyen finom vagy. Nyomott neki a falnak.
-Jorge tudod milyen vagyok ha közel vagy hozzám. Dadogtam.
-Tudom, vegyél most egy mély levegőt. Szippantottam egy nagyot és megéreztem Jorge illatát. Olyan ő számomra mint a drog.
-Miért csinálod ezt velem? Borultam neki és vadul csókoltam.
-Mert szeretlek és jó látni, hogy mit váltok ki belőled. Mondta két csók között.
-Elhiszem, de most reggelizzünk és irány a kórház. Alig 1 óra múlva beértünk. Nagyon be voltam parázva és sajnáltam a kicsit.
-Jó napot Martina maga következik. Mosolygott a doki.
Nyeltem egy nagyot és bementem, de pont abba a pillanatba Facu és betoppant az ajtón.
-Áááá maga lenne az apuka?
-Igen. Hajtotta le a fejét Facundo. Kaptam egy szurit és utána minden elsötétült. Amikor felébredtem már egy kórteremben voltam és Jorge fogta a kezem.
-Kicsim jól vagy?
-Nem mert elvettem a gyerek életét! Kezdtem könnyezni.
-Te is ezt akartad vagy nem?
-Pont ez az, hogy nem tudom meg amúgy sem volt más választásom.
-Nyugodj meg szerelmem most szépen hazaviszlek.
El is mentünk haza én bementem a szobába bebújtam a takaró alá és ki sem akartam jönni.
2016. május 11., szerda
Jortini 2.évad 4.rész (Terhes vagyok, de nem Jorgetól)😱😱
A dal végén Jorge megcsókolt.
-Jorge kérlek ne! Toltam el magamtól.
-Most akkor mi van?
-Hidd el nekem, hogy szeretlek jobban mint bárki mást, de ujra kezdeni nem tudnám ezért kezdj egy új életet Laravla és én hagyom itt a Violettát én is új életet kezdek sziasztok. Rohantam el sírva. Ahogy hazaértem elkezdtem a bőröndömbe pakolni és fel fogom hívni Robertot a régi koreográfusom még a lemezfelvételről. Tudjátok az a barna haju kék szemű adonisz. Na jó azért annyira nem. Mindegy is az a lényeg azt akarom, hogy ő kísérjen el engem Rómába mivel nagyon jó barátok lettünk és benne megbízom. Egyszer csak kopogtak.
-Gyere csak. Na találjátok ki ki lépett be az ajtón hát Jorge. Ahányszor belenézek abba a mogyoróbarna szemeibe elkábulok és lebénulok.
-Tini nem mehetsz el. Nyomott neki a falnak úgy, hogy csak pár centi választott el minket egymástól.
-Figyelj Jorge távolabb mennél kérlek mert mozdulni sem tudok és nem azért mert ideszorítottál hanem azért mert az illatod és a közelséged megbénít.
-Akkor jó. Remélem azért ide tudsz még rám figyelni.
-Nem nagyon max a testedre, de próbáljuk meg. Erre ő felnevetett és komolyan folytatta tovább.
-Figyu a tesód megtiltotta, hogy a közeledbe legyek és ha rájön, hogy itt vagyok nekem végem nem mellesleg mindjárt itthon van. Meg sem tudtam szólalni mert már haza is jött a báttyám.
-Tini itthon vagy? Hallottam a hangját lentről. Én gyorsan bedobtam a bőröndöm az ágy alá majd sikerült Jorgeot és magamat a legszűkebb szekrénybe betuszkolni.
-Nem tudom mikor voltam hozzád utoljára ennyire közel. Mondtam vörös arcal.
-Én sem, de nekem tetszik jött elő egy perverz vigyor az arcán és hirtelen valamit érztem ott lejjebb.
-Khhm Jorge egy testájad megmozdult aminek nem kellett volna.
-Mivel, hogy olyan közel vagy hozzám, hogy nem tudom fékezni magam.
-Várj akkor megfordulok. Nagy nehezen de sikrült és most már háttal állok neki.
-Tini.
-Hmm?
-Nem lett jobb sőt. Erre én elnevettem magam és visszafordultam.
Egyszer csak Rugg lépett be a szobámba, de gondolom látta, hogy itt nem talál senkit ezért ki is ment.
-Na végre nyitottam ki a szekrényajtót majd újra elővettem a bőröndöt és tovább pakoltam.
-Tini ne csináld. Fogta meg a kezem Yoyi.
-Miért? Néztem rá újra könnyes szemekkel.
-Mert szeretlek és te is engem. Csókolt meg majd egyre hevesebben csókolóztunk végül pedig az ágyban kötöttünk ki. Amikor kinyitottam a szemem Jorge szorosan ölelt a két karjával. Én megpróbáltam kibujni az öleléséből, de nem ment.
-Hova ilyen sietősen Martina?
-El innen mielött mégnagyobb hülyeséget csinálok.
-Megbántad?
-Soha, de mi nem lehetünk együtt mert bántalak.
-Ezzel bántasz, hogy játszasz velem.
-Igen, akkor ehez mit szólsz? Lefeküdtem tegnap Facuval.
-Nem érdekel mert ma velem feküdtél le.
-Nem is zavar?
-Nem mert tudom, hogy velem jobb volt neked.
-Ilyet nem mondtam.
-Most mindegy is az a lényeg, hogy én sem csak veled feküdtem le. Mondjuk amióta beléptél az életembe azóta csak veled, de most külön voltunk.
-Te még így is szeretsz?
-Mindenhogy szeretlek mert te vagy nekem a minden. Csókolt meg majd visszahúzott az ágyba. Miután kihancúroztuk magunkat felöltöztünk majd egyenesen visszamentünk a Studioba én pedig bementem Sergiohoz beszélni.
*****Jorge*****
Tinu bement Sergiohoz beszélni, hogy itt marad mégis. Imádom őt és nem hagyhattam, hogy hülyeséget csináljon. Boldog vagyok, hogy Tinit újra a magaménka tudhatom. Az meg, hogy lefeküdt Facundoval az egy dolog attól még ugyan úgy szeretem és engem csak azzal bánt ha elhagy. Amikor Tini kijött az irodából megcsókolt és mentünk is be a terembe mert még táncolni kell ma.
*****Tini*****
Amikor bementünk a terembe Jorgeval külön váltun és én odamentem a zongorához, de hirtelen valaki megrántotta a hajam. Na ki volt az hát persze, hogy Lara.
-Te kis ribanc elvetted a pasimat.
-Ez nem igaz ő mindig az enyém volt rajtad keresztül próbált meg visszaszerezni és féltékennyé tenni nem vagy más mint egy olcsó lotyó.
-Na megállj. Pofozott meg én meg orrba rugtam és ő is behúzott nekem, majd hirtelen elsötétült minden. Amikor kinyitottam a szemem Jorge aggódva fogta a kezem.
-Jól vagy kicsim?
-Persze, de mi bajom?
-Elájultál és mindjárt jön az orvos és elmondja. Ekkor be is jött a doki.
-Jó napot dr.úr mi a bajom?
-Stoessel kisasszony örömmel jelentem be, hogy terhes.
-Jorge kérlek ne! Toltam el magamtól.
-Most akkor mi van?
-Hidd el nekem, hogy szeretlek jobban mint bárki mást, de ujra kezdeni nem tudnám ezért kezdj egy új életet Laravla és én hagyom itt a Violettát én is új életet kezdek sziasztok. Rohantam el sírva. Ahogy hazaértem elkezdtem a bőröndömbe pakolni és fel fogom hívni Robertot a régi koreográfusom még a lemezfelvételről. Tudjátok az a barna haju kék szemű adonisz. Na jó azért annyira nem. Mindegy is az a lényeg azt akarom, hogy ő kísérjen el engem Rómába mivel nagyon jó barátok lettünk és benne megbízom. Egyszer csak kopogtak.
-Gyere csak. Na találjátok ki ki lépett be az ajtón hát Jorge. Ahányszor belenézek abba a mogyoróbarna szemeibe elkábulok és lebénulok.
-Tini nem mehetsz el. Nyomott neki a falnak úgy, hogy csak pár centi választott el minket egymástól.
-Figyelj Jorge távolabb mennél kérlek mert mozdulni sem tudok és nem azért mert ideszorítottál hanem azért mert az illatod és a közelséged megbénít.
-Akkor jó. Remélem azért ide tudsz még rám figyelni.
-Nem nagyon max a testedre, de próbáljuk meg. Erre ő felnevetett és komolyan folytatta tovább.
-Figyu a tesód megtiltotta, hogy a közeledbe legyek és ha rájön, hogy itt vagyok nekem végem nem mellesleg mindjárt itthon van. Meg sem tudtam szólalni mert már haza is jött a báttyám.
-Tini itthon vagy? Hallottam a hangját lentről. Én gyorsan bedobtam a bőröndöm az ágy alá majd sikerült Jorgeot és magamat a legszűkebb szekrénybe betuszkolni.
-Nem tudom mikor voltam hozzád utoljára ennyire közel. Mondtam vörös arcal.
-Én sem, de nekem tetszik jött elő egy perverz vigyor az arcán és hirtelen valamit érztem ott lejjebb.
-Khhm Jorge egy testájad megmozdult aminek nem kellett volna.
-Mivel, hogy olyan közel vagy hozzám, hogy nem tudom fékezni magam.
-Várj akkor megfordulok. Nagy nehezen de sikrült és most már háttal állok neki.
-Tini.
-Hmm?
-Nem lett jobb sőt. Erre én elnevettem magam és visszafordultam.
Egyszer csak Rugg lépett be a szobámba, de gondolom látta, hogy itt nem talál senkit ezért ki is ment.
-Na végre nyitottam ki a szekrényajtót majd újra elővettem a bőröndöt és tovább pakoltam.
-Tini ne csináld. Fogta meg a kezem Yoyi.
-Miért? Néztem rá újra könnyes szemekkel.
-Mert szeretlek és te is engem. Csókolt meg majd egyre hevesebben csókolóztunk végül pedig az ágyban kötöttünk ki. Amikor kinyitottam a szemem Jorge szorosan ölelt a két karjával. Én megpróbáltam kibujni az öleléséből, de nem ment.
-Hova ilyen sietősen Martina?
-El innen mielött mégnagyobb hülyeséget csinálok.
-Megbántad?
-Soha, de mi nem lehetünk együtt mert bántalak.
-Ezzel bántasz, hogy játszasz velem.
-Igen, akkor ehez mit szólsz? Lefeküdtem tegnap Facuval.
-Nem érdekel mert ma velem feküdtél le.
-Nem is zavar?
-Nem mert tudom, hogy velem jobb volt neked.
-Ilyet nem mondtam.
-Most mindegy is az a lényeg, hogy én sem csak veled feküdtem le. Mondjuk amióta beléptél az életembe azóta csak veled, de most külön voltunk.
-Te még így is szeretsz?
-Mindenhogy szeretlek mert te vagy nekem a minden. Csókolt meg majd visszahúzott az ágyba. Miután kihancúroztuk magunkat felöltöztünk majd egyenesen visszamentünk a Studioba én pedig bementem Sergiohoz beszélni.
*****Jorge*****
Tinu bement Sergiohoz beszélni, hogy itt marad mégis. Imádom őt és nem hagyhattam, hogy hülyeséget csináljon. Boldog vagyok, hogy Tinit újra a magaménka tudhatom. Az meg, hogy lefeküdt Facundoval az egy dolog attól még ugyan úgy szeretem és engem csak azzal bánt ha elhagy. Amikor Tini kijött az irodából megcsókolt és mentünk is be a terembe mert még táncolni kell ma.
*****Tini*****
Amikor bementünk a terembe Jorgeval külön váltun és én odamentem a zongorához, de hirtelen valaki megrántotta a hajam. Na ki volt az hát persze, hogy Lara.
-Te kis ribanc elvetted a pasimat.
-Ez nem igaz ő mindig az enyém volt rajtad keresztül próbált meg visszaszerezni és féltékennyé tenni nem vagy más mint egy olcsó lotyó.
-Na megállj. Pofozott meg én meg orrba rugtam és ő is behúzott nekem, majd hirtelen elsötétült minden. Amikor kinyitottam a szemem Jorge aggódva fogta a kezem.
-Jól vagy kicsim?
-Persze, de mi bajom?
-Elájultál és mindjárt jön az orvos és elmondja. Ekkor be is jött a doki.
-Jó napot dr.úr mi a bajom?
-Stoessel kisasszony örömmel jelentem be, hogy terhes.
Jortini 2.évad 3.rész
-Szia Tinita milyen volt az estéd? Ugrott a nyakamba Alba és kezdték is a kiváncsiskodást.
-Hát lefeküdtem vele, de most idefele menet kijelentette, hogy nem akarja, hogy egy párt alkossunk.
-Az kemény! Mondta az én szőke barátném.
-Az, de nem érdekel most élvezem, hogy szingli vagyok.
-Viszont ma a Violettában Leon majdnem meg fog csókolni a fa alatt és csak pár centi fog titeket elválasztani egymástól.
-Kibírom ő amúgy sem csókolna meg hisz együtt van Laraval, de én ma megmutatok egy új dalt Sergionak.
-Akkor menjünk mert hallani akarom.
-Okés. Rohantuk be a terembe én meg egyenesen Sergio hátára ugrottam.
-Neked is szia Tini.
-Hali mutahatok egy új dalt?
-Csak rajta a zongora téged vár mihelyst Lara feltápászkodik onnan.
-Na hess kislány. Löktem félre, de ő megtépte a hajam én meg nem is foglalkoztam vele elkezdtem zongorázni.
Tudod, megbabonáztál
Amikor szemedbe néztem én
Te vagy, akire vártam egyedül
Most látom, megérte.
Van az úgy, hogy messzire szárnyal a szívünk
Hûvös bárányfelhõkön át,
Minden útról majd egyszer visszatérünk,
Csak menj tovább.
Õrült szerelem, amit érted érzek,
Nem feledem, ahogy ránk talált,
Õrült szerelem, igazi szenvedéllyel ég, úgy vártam rá.
Lehet, szemtelenül élek, de így jó
Mert sohasem félek,
Igaz tûzben égek, szeretem,
Aki mást mond, az téved.
Édes álmok forró, vad tengerében
Megfürdünk te meg én
Gyermekfejjel sírtam, de tõled érzem
Hogy van remény.
Õrült szerelem, amit érted érzek,
Nem feledem, ahogy ránk talált,
Õrült szerelem, igazi szenvedéllyel ég, úgy vágytam rá.
Õrült szerelem, ami hozzád szólít,
Nem feledem, ahogy ránk talált,
Õrült szerelem, igazi szenvedéllyel ég, úgy ég.
Õrült szerelem, amit érted érzek,
Nem feledem, ahogy ránk talált,
Õrült szerelem, igazi szenvedéllyel ég.
Szenvedéllyel ég....
Amíg a dalt énekeltem végig Jorget bámultam pedig nem akartam.
-Csodálatos volt Tini ezt a sorozatba nem rakjuk bele, de koncerten plusszba előathatod.
-Lenne még egy amit tegnap este azaz éjjel írtam.
-Na had halljuk.
Én őszinte voltam
Én nem hazudtam
Én mindig mindent elmondtam
De most jól átgondoltam
Te hazudtál
Nagyon nagy fájdalmat okoztál
Baby késő már
Miért nem előbb gondolkodtál
Tűnj el az életemből
Kiszakítottál egy darabot a szívemből
Nem érdekel engem ez a sok hazugság
Tartsd meg inkább azoknak kik talpadat nyalják
Ne várd el hogy majd én kereslek
Az én számból többé nem hallod hogy szeretlek
Én nem leszek olyan kit palira vesznek
Inkább leszek olyan kit a srácok megesznek
Már nem is tudom mit írjak
Nevessek-e vagy sírjak
Már könnyeket sem érdemelsz
Engem már nem érdekelsz
Te hazudtál
Nagyon nagy fájdalmat okoztál
Baby késő már
Miért nem előbb gondolkodtál
Tűnj el az életemből
Kiszakítottál egy darabot a szívemből
Nem érdekel engem ez a sok hazugság
Tartsd meg inkább azoknak kik talpadat nyalják
Ne várd el hogy majd én kereslek
Az én számból többé nem hallod hogy szeretlek
Én nem leszek olyan kit palira vesznek
Inkább leszek olyan kit a srácok megesznek
Tűnj el az életemből
Kiszakítottál egy darabot a szívemből
Nem érdekel engem ez a sok hazugság
Tartsd meg inkább azoknak kik talpadat nyalják
Ne várd el hogy majd én kereslek
Az én számból többé nem hallod hogy szeretlek
Én nem leszek olyan kit palira vesznek
Inkább leszek olyan kit a srácok megesznek
Ne várd el hogy majd én kereslek
Az én számból többé nem hallod hogy szeretlek
Én nem leszek olyan kit palira vesznek
Hiába szeretlek inkább elengedlek
Hirtelen Jorge odaült velem szembe a másik zongorához és énekelni kezdett. Szerintem tudja, hogy ezt a dalt neki szántam, de ez most indulatból jött mert az előző dalom alatt nyalták falták egymást Laraval.
Elmegyek az életedből
S meglátod, hogy a szememből
Nem csordul egy könnycsepp
Elmegyek, hogy ne láss többé
Légy te boldog mindörökké
Ha neked így könnyebb
De ha hosszú éjszakákon
A szememre nem jön álom
S reám gondolsz mégis
Ott valahol messze-messze
Én sem hunyom a szemem le
S felzokogok én is.
Szertefoszlott minden álom
Keresem de, nem találom
Ki a hibás benne
Én is, tudom te is, érzed
Ez a sorsunk ez a végzet
Másképp hogy is lenne
Jöjjön hát az Isten véled
Nyújtsd ki felém kis kezedet
Egyszer utoljára
Felejtsd el, hogy szerettelek
S ne érezd, hogy a lelkemet
Csókolom reája.
Amikor végzett felállt a zongorától és így szólt.
-Tessék ha ezt akarod legyen. Sergio nem mardok tovább sziasztok srácok. Indult meg, de egy kottát odanyomtam Rugg kezébe és mondtam, hogy kezdjen el játszni én meg énekeltem.
Valahogy a szív mindig messze jár...
Keresed a jót,hátha Rád talál.
Kutatod a szépet,akarod az elmúlt időt.
Idegen az út a lábad előtt.
Te vagy aki megleptél,nem számítottam Rád,
De amikor Rám néztél,éreztem nincs tovább,
Veled jön a kezdet,légy a végső állomás,
Maradj még egy életen át!
Mindig légy velem akkor is ha fáj, hogyha távol vagyok,mindig vissza várj!
Ha bántalak,hidd el,akkor is csak Te vagy Nekem!
Mert csak téged szeretlek kedvesem!
Úgy rohan az élet,hogy soha nem hagy időt,
Ne menjünk el egymás mellett,
éljük át együtt a jövőt!
Bizonytalan lelkem most biztosat remél,
számítok rád mert szeretlek én,
számítok rád mert szeretlek én!
Mindig légy velem akkor is ha fáj, hogyha távol vagyok,mindig vissza várj!
Ha bántalak,hidd el,akkor is csak Te vagy Nekem!
Mert csak téged szeretlek kedvesem!
Mert csak téged szeretlek kedvesem!
Az ember mindig új dologra vár,
mit meglel,elengedni fáj,fáááj,
Ne engedj el így kérlek,
hisz' nem ismerhetsz még
Egy szélhámos is szerethet úgy mint senki még....
Mindig légy velem akkor is ha fáj, hogyha távol vagyok,mindig vissza várj!
Ha bántalak,hidd el,akkor is csak Te vagy Nekem!
Mert csak téged szeretlek kedvesem!
Mindig légy velem akkor is ha fáj, hogyha távol vagyok,mindig vissza várj!
Ha bántalak,hidd el,akkor is csak Te vagy Nekem!
Mert csak téged szeretlek kedvesem!
Mert csak téged szeretlek kedvesem!
-Hát lefeküdtem vele, de most idefele menet kijelentette, hogy nem akarja, hogy egy párt alkossunk.
-Az kemény! Mondta az én szőke barátném.
-Az, de nem érdekel most élvezem, hogy szingli vagyok.
-Viszont ma a Violettában Leon majdnem meg fog csókolni a fa alatt és csak pár centi fog titeket elválasztani egymástól.
-Kibírom ő amúgy sem csókolna meg hisz együtt van Laraval, de én ma megmutatok egy új dalt Sergionak.
-Akkor menjünk mert hallani akarom.
-Okés. Rohantuk be a terembe én meg egyenesen Sergio hátára ugrottam.
-Neked is szia Tini.
-Hali mutahatok egy új dalt?
-Csak rajta a zongora téged vár mihelyst Lara feltápászkodik onnan.
-Na hess kislány. Löktem félre, de ő megtépte a hajam én meg nem is foglalkoztam vele elkezdtem zongorázni.
Tudod, megbabonáztál
Amikor szemedbe néztem én
Te vagy, akire vártam egyedül
Most látom, megérte.
Van az úgy, hogy messzire szárnyal a szívünk
Hûvös bárányfelhõkön át,
Minden útról majd egyszer visszatérünk,
Csak menj tovább.
Õrült szerelem, amit érted érzek,
Nem feledem, ahogy ránk talált,
Õrült szerelem, igazi szenvedéllyel ég, úgy vártam rá.
Lehet, szemtelenül élek, de így jó
Mert sohasem félek,
Igaz tûzben égek, szeretem,
Aki mást mond, az téved.
Édes álmok forró, vad tengerében
Megfürdünk te meg én
Gyermekfejjel sírtam, de tõled érzem
Hogy van remény.
Õrült szerelem, amit érted érzek,
Nem feledem, ahogy ránk talált,
Õrült szerelem, igazi szenvedéllyel ég, úgy vágytam rá.
Õrült szerelem, ami hozzád szólít,
Nem feledem, ahogy ránk talált,
Õrült szerelem, igazi szenvedéllyel ég, úgy ég.
Õrült szerelem, amit érted érzek,
Nem feledem, ahogy ránk talált,
Õrült szerelem, igazi szenvedéllyel ég.
Szenvedéllyel ég....
Amíg a dalt énekeltem végig Jorget bámultam pedig nem akartam.
-Csodálatos volt Tini ezt a sorozatba nem rakjuk bele, de koncerten plusszba előathatod.
-Lenne még egy amit tegnap este azaz éjjel írtam.
-Na had halljuk.
Én őszinte voltam
Én nem hazudtam
Én mindig mindent elmondtam
De most jól átgondoltam
Te hazudtál
Nagyon nagy fájdalmat okoztál
Baby késő már
Miért nem előbb gondolkodtál
Tűnj el az életemből
Kiszakítottál egy darabot a szívemből
Nem érdekel engem ez a sok hazugság
Tartsd meg inkább azoknak kik talpadat nyalják
Ne várd el hogy majd én kereslek
Az én számból többé nem hallod hogy szeretlek
Én nem leszek olyan kit palira vesznek
Inkább leszek olyan kit a srácok megesznek
Már nem is tudom mit írjak
Nevessek-e vagy sírjak
Már könnyeket sem érdemelsz
Engem már nem érdekelsz
Te hazudtál
Nagyon nagy fájdalmat okoztál
Baby késő már
Miért nem előbb gondolkodtál
Tűnj el az életemből
Kiszakítottál egy darabot a szívemből
Nem érdekel engem ez a sok hazugság
Tartsd meg inkább azoknak kik talpadat nyalják
Ne várd el hogy majd én kereslek
Az én számból többé nem hallod hogy szeretlek
Én nem leszek olyan kit palira vesznek
Inkább leszek olyan kit a srácok megesznek
Tűnj el az életemből
Kiszakítottál egy darabot a szívemből
Nem érdekel engem ez a sok hazugság
Tartsd meg inkább azoknak kik talpadat nyalják
Ne várd el hogy majd én kereslek
Az én számból többé nem hallod hogy szeretlek
Én nem leszek olyan kit palira vesznek
Inkább leszek olyan kit a srácok megesznek
Ne várd el hogy majd én kereslek
Az én számból többé nem hallod hogy szeretlek
Én nem leszek olyan kit palira vesznek
Hiába szeretlek inkább elengedlek
Hirtelen Jorge odaült velem szembe a másik zongorához és énekelni kezdett. Szerintem tudja, hogy ezt a dalt neki szántam, de ez most indulatból jött mert az előző dalom alatt nyalták falták egymást Laraval.
Elmegyek az életedből
S meglátod, hogy a szememből
Nem csordul egy könnycsepp
Elmegyek, hogy ne láss többé
Légy te boldog mindörökké
Ha neked így könnyebb
De ha hosszú éjszakákon
A szememre nem jön álom
S reám gondolsz mégis
Ott valahol messze-messze
Én sem hunyom a szemem le
S felzokogok én is.
Szertefoszlott minden álom
Keresem de, nem találom
Ki a hibás benne
Én is, tudom te is, érzed
Ez a sorsunk ez a végzet
Másképp hogy is lenne
Jöjjön hát az Isten véled
Nyújtsd ki felém kis kezedet
Egyszer utoljára
Felejtsd el, hogy szerettelek
S ne érezd, hogy a lelkemet
Csókolom reája.
Amikor végzett felállt a zongorától és így szólt.
-Tessék ha ezt akarod legyen. Sergio nem mardok tovább sziasztok srácok. Indult meg, de egy kottát odanyomtam Rugg kezébe és mondtam, hogy kezdjen el játszni én meg énekeltem.
Valahogy a szív mindig messze jár...
Keresed a jót,hátha Rád talál.
Kutatod a szépet,akarod az elmúlt időt.
Idegen az út a lábad előtt.
Te vagy aki megleptél,nem számítottam Rád,
De amikor Rám néztél,éreztem nincs tovább,
Veled jön a kezdet,légy a végső állomás,
Maradj még egy életen át!
Mindig légy velem akkor is ha fáj, hogyha távol vagyok,mindig vissza várj!
Ha bántalak,hidd el,akkor is csak Te vagy Nekem!
Mert csak téged szeretlek kedvesem!
Úgy rohan az élet,hogy soha nem hagy időt,
Ne menjünk el egymás mellett,
éljük át együtt a jövőt!
Bizonytalan lelkem most biztosat remél,
számítok rád mert szeretlek én,
számítok rád mert szeretlek én!
Mindig légy velem akkor is ha fáj, hogyha távol vagyok,mindig vissza várj!
Ha bántalak,hidd el,akkor is csak Te vagy Nekem!
Mert csak téged szeretlek kedvesem!
Mert csak téged szeretlek kedvesem!
Az ember mindig új dologra vár,
mit meglel,elengedni fáj,fáááj,
Ne engedj el így kérlek,
hisz' nem ismerhetsz még
Egy szélhámos is szerethet úgy mint senki még....
Mindig légy velem akkor is ha fáj, hogyha távol vagyok,mindig vissza várj!
Ha bántalak,hidd el,akkor is csak Te vagy Nekem!
Mert csak téged szeretlek kedvesem!
Mindig légy velem akkor is ha fáj, hogyha távol vagyok,mindig vissza várj!
Ha bántalak,hidd el,akkor is csak Te vagy Nekem!
Mert csak téged szeretlek kedvesem!
Mert csak téged szeretlek kedvesem!
2016. május 7., szombat
Jortini 2.évad 2.rész
Ami látvány ott fogadott elkeserített. Diegonak igaza volt, hogy el fogom veszíteni Jorgeot. Azért is mondom ezt mert most épp Larat nekinyomva a falnak falja. Ha ő így én is így. Könnyes szemekkel néztem őket egy kicsit, de amikor Jorge észrevett én gyorsan odamentem Facuhoz. Láttam rajta hogy nem akarta volna azt, hogy meglássam Laraval.
-Szia Facu.
-Szia Tini minden rendben?
-Teljesen most már döntöttem, hogy mit is akarok.
-Na és mit?
-Téged. Csókoltam meg.
-Tini Jorge minket néz.
-Akkor jó. Ültem az ölébe és hevesebben csókoltam.
-Martina biztos ezt akarod?
-Igen mért te még soha nem láttál barátokat extrákkal?
-De már láttam. Csókolt vissza.
-Akkor barátok extrákkal? Kérdeztem.
-Naná én nagyon szeretlek.
-Én jobban. Elkezdtük egymást falni majd mentünk táncolni. Megláttam a csajokat a fiúkkal akik kérdőn néztek rám.
-Baj van Tini?
-Nincs semmi, de egy percre mennyünk oda a srácokhoz mert látom majd meg öli őket a kíváncsiság.
-Jó. Oda is siettünk hozzájuk.
-Most mi van köztetek? Szólaltak meg egyszerre.
-Barátság extrákkal mondjuk. Mondta Facu önelégülten.
-Akkor Jorgeval vége? Kérdezte Diego.
-Figyi Die tudom miről beszéltünk, de miután beléptem ide Jorge és Lara nyalták falták egymást szerintem nincs is annyira maga alatt a srác én meg boldog akarok lenni.
-Majd meglátjuk mi sül ki ebből. Jelntette ki Cande.
-Nem tudom, de nekünk van még egy kis megbeszélni valonk Facuval majd jövünk. Ragadtam meg a kezét és egészen az öltözőig vittem.
-Mi az a nagyon fontos?
-Az, hogy még Jorgeon kívűl nem voltam úgy senkivel ha érted mire célzok.
-Azt hiszem igen. Csókolgatta a nyakam majd a kanapéra döltünk.
-Imádlak! Túrtam bele a hajába.
-Várj nem kéne várjunk egy kicsit.
-Rendben Facu ha te ezt akarod legyen. Csókoltam meg. Egyszer csak Jorge hangját hallottam meg kint. A Te esperaret kezdte el énekelni. Gyorsan visszafutottam a helyszínre és megálltam a színpaddal szemben. Csak úgy potyogtak a könnyeim, de amikor Facundo átölelte a derekam teljesen megnyugodtam és hozzábújtam.
-Minden rendben? Puszilta meg a nyakam.
-Most már igen furtam a fejem a vállába. Nálad jobb barátot nem is kívánhatnék.
-Hát én sem nálad. Amikor Jorge végzett a dallal lement a színpadról és intett a szemével, hogy menjek.
-Menj csak Tini.
-Köszönöm pusziltam meg. Kimentem Jorgeval az épület elé.
-Tini beszélnünk kell!
-Miről?
-Még mindig úgy gondolod, hogy semmi esélye a kapcsolatunknak?
-Azok után amit láttam igen.
-Rendben ha így akarod akkor legyen vége láttam nagyon elvagytok Facundoval.
-Ahogy te is Laraval.
-Igen lehet, hogy most valami elkezdődik kettőnk közt amiről nem is gondoltam, hogy megtörténhet rajtad kívűl csak teljesen tisztázni akartam az érzéseimet és most sikerült. Nem tudom, hogy lesz-e valami még köztünk, de addig is megpróbák boldog lenni nélküled.
-Rendben addig én is. Könnyeztem meg majd megöleltem utoljára és bementem Facuhoz.
-Na minden rendben?
-Igen Facu azt akarom, hogy kezdjük újra.
-Rendben Kicsim. Csókolt meg. Elköszöntünk a többiektől majd felmentünk Facu lakására.
-Végre itthon. Dobtam le magam a kanapéra.
-Megyünk aludni?
-Én másra gondoltam. Kezdtem kigombolni az ingét.
-Hát jó. Kapott fel én meg ösztönösen körbefontam a lábam a háta mögött. Felvitt a szobába miközben csókolóztunk. Lefektetett az ágyra majd letépte rólam az összes ruhát ahogy én is róla majd egy csodás éjszakát töltöttünk együtt. Reggel amikor felkeltem Facu nem volt sehol. Gondoltam gyorsan felöltözök. Amikor felöltöztem megcsináltam az ágyat majd lementem a konyhába. Facu egy szál nadrágba sürgött, forgott. Mögélopóztam és megcsókoltam a hátát.
-Jó reggelt életem!
-Jó reggel mackó.
-Mackó? Ez, hogy jött? Fordult felém.
-Olyan kis mackós vagy. Túrtam bele a hajába.
-Akkor te meg cica.
-Rendben. csókoltam meg.
-Itt a reggelid. Tett elém egy tálcát csomó finomsággal.
-Reggelizek, de te menj és készülj össze addig. Mire meggettem az ennivalót Facu már trappolt is lefele a lépcsőn. Beültünk a kocsiba és elindultunk.
-Tudod mackó szerencsésnek érzem magam.
-Miért?
-Hát, hogy itt vagy mellettem mint barát vagy mint a párom.
-Na eről akartam is beszélni veled szeretném ha csak barátok lennénk extrákkal nem akarok komoly kapcsolatot. Parkolt le a studió elött.
-Nem? Tudod mit akkor legyünk csak barátok és ennyi.
-Mérges vagy?
-Inkább csalódott, de nem baj megvagyok egyedül is. Nyomtam egy puszit az arcára majd bementem a csajokhoz.
-Szia Facu.
-Szia Tini minden rendben?
-Teljesen most már döntöttem, hogy mit is akarok.
-Na és mit?
-Téged. Csókoltam meg.
-Tini Jorge minket néz.
-Akkor jó. Ültem az ölébe és hevesebben csókoltam.
-Martina biztos ezt akarod?
-Igen mért te még soha nem láttál barátokat extrákkal?
-De már láttam. Csókolt vissza.
-Akkor barátok extrákkal? Kérdeztem.
-Naná én nagyon szeretlek.
-Én jobban. Elkezdtük egymást falni majd mentünk táncolni. Megláttam a csajokat a fiúkkal akik kérdőn néztek rám.
-Baj van Tini?
-Nincs semmi, de egy percre mennyünk oda a srácokhoz mert látom majd meg öli őket a kíváncsiság.
-Jó. Oda is siettünk hozzájuk.
-Most mi van köztetek? Szólaltak meg egyszerre.
-Barátság extrákkal mondjuk. Mondta Facu önelégülten.
-Akkor Jorgeval vége? Kérdezte Diego.
-Figyi Die tudom miről beszéltünk, de miután beléptem ide Jorge és Lara nyalták falták egymást szerintem nincs is annyira maga alatt a srác én meg boldog akarok lenni.
-Majd meglátjuk mi sül ki ebből. Jelntette ki Cande.
-Nem tudom, de nekünk van még egy kis megbeszélni valonk Facuval majd jövünk. Ragadtam meg a kezét és egészen az öltözőig vittem.
-Mi az a nagyon fontos?
-Az, hogy még Jorgeon kívűl nem voltam úgy senkivel ha érted mire célzok.
-Azt hiszem igen. Csókolgatta a nyakam majd a kanapéra döltünk.
-Imádlak! Túrtam bele a hajába.
-Várj nem kéne várjunk egy kicsit.
-Rendben Facu ha te ezt akarod legyen. Csókoltam meg. Egyszer csak Jorge hangját hallottam meg kint. A Te esperaret kezdte el énekelni. Gyorsan visszafutottam a helyszínre és megálltam a színpaddal szemben. Csak úgy potyogtak a könnyeim, de amikor Facundo átölelte a derekam teljesen megnyugodtam és hozzábújtam.
-Minden rendben? Puszilta meg a nyakam.
-Most már igen furtam a fejem a vállába. Nálad jobb barátot nem is kívánhatnék.
-Hát én sem nálad. Amikor Jorge végzett a dallal lement a színpadról és intett a szemével, hogy menjek.
-Menj csak Tini.
-Köszönöm pusziltam meg. Kimentem Jorgeval az épület elé.
-Tini beszélnünk kell!
-Miről?
-Még mindig úgy gondolod, hogy semmi esélye a kapcsolatunknak?
-Azok után amit láttam igen.
-Rendben ha így akarod akkor legyen vége láttam nagyon elvagytok Facundoval.
-Ahogy te is Laraval.
-Igen lehet, hogy most valami elkezdődik kettőnk közt amiről nem is gondoltam, hogy megtörténhet rajtad kívűl csak teljesen tisztázni akartam az érzéseimet és most sikerült. Nem tudom, hogy lesz-e valami még köztünk, de addig is megpróbák boldog lenni nélküled.
-Rendben addig én is. Könnyeztem meg majd megöleltem utoljára és bementem Facuhoz.
-Na minden rendben?
-Igen Facu azt akarom, hogy kezdjük újra.
-Rendben Kicsim. Csókolt meg. Elköszöntünk a többiektől majd felmentünk Facu lakására.
-Végre itthon. Dobtam le magam a kanapéra.
-Megyünk aludni?
-Én másra gondoltam. Kezdtem kigombolni az ingét.
-Hát jó. Kapott fel én meg ösztönösen körbefontam a lábam a háta mögött. Felvitt a szobába miközben csókolóztunk. Lefektetett az ágyra majd letépte rólam az összes ruhát ahogy én is róla majd egy csodás éjszakát töltöttünk együtt. Reggel amikor felkeltem Facu nem volt sehol. Gondoltam gyorsan felöltözök. Amikor felöltöztem megcsináltam az ágyat majd lementem a konyhába. Facu egy szál nadrágba sürgött, forgott. Mögélopóztam és megcsókoltam a hátát.
-Jó reggelt életem!
-Jó reggel mackó.
-Mackó? Ez, hogy jött? Fordult felém.
-Olyan kis mackós vagy. Túrtam bele a hajába.
-Akkor te meg cica.
-Rendben. csókoltam meg.
-Itt a reggelid. Tett elém egy tálcát csomó finomsággal.
-Reggelizek, de te menj és készülj össze addig. Mire meggettem az ennivalót Facu már trappolt is lefele a lépcsőn. Beültünk a kocsiba és elindultunk.
-Tudod mackó szerencsésnek érzem magam.
-Miért?
-Hát, hogy itt vagy mellettem mint barát vagy mint a párom.
-Na eről akartam is beszélni veled szeretném ha csak barátok lennénk extrákkal nem akarok komoly kapcsolatot. Parkolt le a studió elött.
-Nem? Tudod mit akkor legyünk csak barátok és ennyi.
-Mérges vagy?
-Inkább csalódott, de nem baj megvagyok egyedül is. Nyomtam egy puszit az arcára majd bementem a csajokhoz.
2016. május 4., szerda
Jortini 2.évad 1.rész
6 hónap telt el mióta szakítottam Jorgeval és most volt egy hete, hogy Facuval is szakítottunk mert semmi nem olyan mint rég. Megbeszéltük, hogy legjobb barátok maradunk és kész. Jorge azóta is próbálkozik nálam, de én a munkám és a barátságon kívűl nem akarok más kapcsolatot senkivel. Felvettük az első lemezemet és most forgatjuka Violetta 2.évadát. Lassan már a vége fele járunk. Nekem nagyon nem tetszik az új lány Lara mert rá mászik mindenkire, de legfőképpen Jorgera. Nem mintha engem érdekelne Yoyi, de akkor is. A gondolkodási menetemből a báttyám szakított ki.
-Hugi, hugi, hugi, hugi!!! Ordibált a fülembe.
-Mi a faszom van már? Ordítoztam.
-Már vagy tíz perce neked beszélek, de látom már nem játszok fontos szerepet az életedben. Ment ki a teremből egyenesen az öltözőbe én pedig utána.
-Rugg báttyuskám ne haragudj csak mostanában nem állok a helyzet magaslatán. Kulcsoltam össze a két kezem a derekán.
-Semmi baj csak rosszul esett, hogy így beszéltél velem, de mond mi a baj?
-Én sem tudom. Ültem le a kanapéra és a kezembe temettem azarcom.
-Én szerintem tudom, sőt biztos.
-Tényleg és mi?
-Hát Tini te egy súlyos betegségben szenvedsz amit úgy hívnak, hogy Jorge.
-Ne már te dinka ne mond ki többet a nevét. Boxoltam bele a karjába.
-Igazam van vagy igazam van?
-Kicsit, de nem akarok vele öszejönni csak megint megbántanám, de azért köszi, hogy jobb kedvre derítettél. Pusziltam meg majd kiléptem az ajtón, de bár ne tettem volna. Jorge ott flörtőlt Laraval. Én sírva fakadtam és hazáig meg sem áltam. Felmentem a szobába és a fejem a párnába temettem. Egyszer csak kopogott valaki.
-Nem érdekel ki az huzz el!
-Ezt sajnos nem tehetjük. Rontottak be a csajok a szobámba Lodo, Cande, Mech és Alba.
-Ne már lányok mit kerestek itt?
-Facu látta amikor sírva elrohantál és szólt, hogy nézzünk meg téged. Ölelt meg Alba. Amúgy hihetetlen mennyire nem érdekli, hogy van köztem és Facundo között valami.
-Jajj de cukiiiii! Mondtam mosolyogva majd elvörösödtem.
-Akkor most ki miatt is szenvedsz barátném? Ölelt meg Lodo.
-Tudjátok ti nagyon jól! Az miatt akit soha nem fogok elfelejteni.
-Akkor kezdjétek újra Jorge még mindig próbálkozik ne hagyd, hogy Lara elcsavarja a fejét. Mondta Mech.
-Igen Tinu Ruggerro is azt mondta, hogy Jorge nagyon szenved és magába van fordulva, még videójátékozni sem akar ami nagy szó! Jelentette ki Cande.
-Ha annyira maga alatt lenne akkor nem Laraval kavarna. Szipogtam.
-Na akkor majd meglátjuk mert ma buli lesz a Studióban ezért öltözz fel és nyomás! Gyorsan bementem a fürdőbe és elkészültem.Amikor megérkeztünk a helyszínre már mindenki ott volt. Egyszercsak Jorgeot pillantottam meg magam elött és a csajok is mind felszívódtak melőlem. Yoyi odajött hozzám majd így szólt.
-Látom az én kedvemért csípted így ki magad.
-Neked is szia Blanco és nem miattad szóval töröld le ezt az önelégült vigyort az arcodról bunkókám! Mondtam majd a mosdó fele vettem az irányt, de ő csak jött utánam.
-Ne haragudj Tini, de már fogalmam nincs mit mondjak, hogy végre újra belémszeress!
-Jorge én még most is szeretlek, de nem akarlak tovább bántani ezért jobb nekünk külön.
-Nem egyáltalán nem jobb mert ha eszek rád gondolok, ha zenélek rád gondolok, ha épp lefeküdnék te jársz az eszembe, ja és ha alszok találd ki kivel álmodom hát veled Martina Stoessel. Ne mond nekem, hogy jobb nekünk külön és azt se hogy nem hozlak zavarba ezzel.-Nyomott neki a falnak és ojan közel volt az arca az enyémhek amilyen közel csak lehetett.
-Jorge ezt nem kéne! Próbáltam eltolni magamtól, de nem ment.
-Látod nem maradt még erőd sem, erre mit lépsz?
-Azt, hogy azért nincs erőm mert az illatod, a hangod és a közelséged elkábit.
-Akkor most mi van?
-Az van, hogy nem tudom vagyok-e olyan erős, hogy ellen áljak neked.
-Akkor ne tedd. Csókolt meg és én nem tudtam ennek ellen állni. A csókja sokkal vadabb és szenvedélyesebb volt mint fél évvel ezelött. Amikor leszált az ajkaimról nem tudtam a szemébe nézni.
-Ezt nem kellett volna. Löktem el magamtól majd a báttyámhoz mentem aki a srácokkal beszélgetett.
-Szia Tinu valami baj van? Karolt át két oldarról Nico és Facu.
-Hát ez hosszú, de ne beszéljünk eről inkább adjatok egy üveg piát.
-Itt van Tinikém. Nyomta a kezembe Samu.
-Köszönöm neketek. Pusziltam meg a fiúkat.
-Mit? Szólaltak meg egyszerre.
-Azt, hogy vagytok nekem és hogy felvidítotok.
-Tinita ez csak természetes nagyon fontos vagy nekünk. Mondta Diego.
-Diego velem tudsz jönni egy kicsit? Fogtam meg a kezét.
-Hát persze. Jött utánam. Fogtuk magunkat és kimentünk az épület elé, leültünk majd beszélgetni kezdtünk.
-Tudod hibát követtem el.
-Még pedig?
-Jorge a buli legelején követni kezdett és a mosdóba megcsókolt én meg hagytam.
-Akkor most újra együtt?
-Még mit nem Die én nem akarom őt mégjobban bántani.
-Pedig azt teszed és ha nem döntesz el fogod veszíteni örkökre.
-Nagyon szeretem, de mint mondtam csak bántjuk egymást.
-Én meg azt mondom, hogy menj és beszélj vele tudom, hogy ti egymásnak vagytok teremtve és tudod miért?
-Miért?
-Mert ha nem lennél totálisan oda érte akkor nem varratad volna ezt fel az oldaladra. Húzta fel a pólom.
-Igazad van még most beszélek vele. Pattantam fel, de megszédültem és visszahuppantam Diego ölébe mert a beszélgetés alatt megittam az egész üveg piát.
-Jól vagy Tini?
-Én igen, de te?
-Kutya bajom, de menj. Beléptem a buli helyszínére, de bár ne tettem volna.
-Hugi, hugi, hugi, hugi!!! Ordibált a fülembe.
-Mi a faszom van már? Ordítoztam.
-Már vagy tíz perce neked beszélek, de látom már nem játszok fontos szerepet az életedben. Ment ki a teremből egyenesen az öltözőbe én pedig utána.
-Rugg báttyuskám ne haragudj csak mostanában nem állok a helyzet magaslatán. Kulcsoltam össze a két kezem a derekán.
-Semmi baj csak rosszul esett, hogy így beszéltél velem, de mond mi a baj?
-Én sem tudom. Ültem le a kanapéra és a kezembe temettem azarcom.
-Én szerintem tudom, sőt biztos.
-Tényleg és mi?
-Hát Tini te egy súlyos betegségben szenvedsz amit úgy hívnak, hogy Jorge.
-Ne már te dinka ne mond ki többet a nevét. Boxoltam bele a karjába.
-Igazam van vagy igazam van?
-Kicsit, de nem akarok vele öszejönni csak megint megbántanám, de azért köszi, hogy jobb kedvre derítettél. Pusziltam meg majd kiléptem az ajtón, de bár ne tettem volna. Jorge ott flörtőlt Laraval. Én sírva fakadtam és hazáig meg sem áltam. Felmentem a szobába és a fejem a párnába temettem. Egyszer csak kopogott valaki.
-Nem érdekel ki az huzz el!
-Ezt sajnos nem tehetjük. Rontottak be a csajok a szobámba Lodo, Cande, Mech és Alba.
-Ne már lányok mit kerestek itt?
-Facu látta amikor sírva elrohantál és szólt, hogy nézzünk meg téged. Ölelt meg Alba. Amúgy hihetetlen mennyire nem érdekli, hogy van köztem és Facundo között valami.
-Jajj de cukiiiii! Mondtam mosolyogva majd elvörösödtem.
-Akkor most ki miatt is szenvedsz barátném? Ölelt meg Lodo.
-Tudjátok ti nagyon jól! Az miatt akit soha nem fogok elfelejteni.
-Akkor kezdjétek újra Jorge még mindig próbálkozik ne hagyd, hogy Lara elcsavarja a fejét. Mondta Mech.
-Igen Tinu Ruggerro is azt mondta, hogy Jorge nagyon szenved és magába van fordulva, még videójátékozni sem akar ami nagy szó! Jelentette ki Cande.
-Ha annyira maga alatt lenne akkor nem Laraval kavarna. Szipogtam.
-Na akkor majd meglátjuk mert ma buli lesz a Studióban ezért öltözz fel és nyomás! Gyorsan bementem a fürdőbe és elkészültem.Amikor megérkeztünk a helyszínre már mindenki ott volt. Egyszercsak Jorgeot pillantottam meg magam elött és a csajok is mind felszívódtak melőlem. Yoyi odajött hozzám majd így szólt.
-Látom az én kedvemért csípted így ki magad.
-Neked is szia Blanco és nem miattad szóval töröld le ezt az önelégült vigyort az arcodról bunkókám! Mondtam majd a mosdó fele vettem az irányt, de ő csak jött utánam.
-Ne haragudj Tini, de már fogalmam nincs mit mondjak, hogy végre újra belémszeress!
-Jorge én még most is szeretlek, de nem akarlak tovább bántani ezért jobb nekünk külön.
-Nem egyáltalán nem jobb mert ha eszek rád gondolok, ha zenélek rád gondolok, ha épp lefeküdnék te jársz az eszembe, ja és ha alszok találd ki kivel álmodom hát veled Martina Stoessel. Ne mond nekem, hogy jobb nekünk külön és azt se hogy nem hozlak zavarba ezzel.-Nyomott neki a falnak és ojan közel volt az arca az enyémhek amilyen közel csak lehetett.
-Jorge ezt nem kéne! Próbáltam eltolni magamtól, de nem ment.
-Látod nem maradt még erőd sem, erre mit lépsz?
-Azt, hogy azért nincs erőm mert az illatod, a hangod és a közelséged elkábit.
-Akkor most mi van?
-Az van, hogy nem tudom vagyok-e olyan erős, hogy ellen áljak neked.
-Akkor ne tedd. Csókolt meg és én nem tudtam ennek ellen állni. A csókja sokkal vadabb és szenvedélyesebb volt mint fél évvel ezelött. Amikor leszált az ajkaimról nem tudtam a szemébe nézni.
-Ezt nem kellett volna. Löktem el magamtól majd a báttyámhoz mentem aki a srácokkal beszélgetett.
-Szia Tinu valami baj van? Karolt át két oldarról Nico és Facu.
-Hát ez hosszú, de ne beszéljünk eről inkább adjatok egy üveg piát.
-Itt van Tinikém. Nyomta a kezembe Samu.
-Köszönöm neketek. Pusziltam meg a fiúkat.
-Mit? Szólaltak meg egyszerre.
-Azt, hogy vagytok nekem és hogy felvidítotok.
-Tinita ez csak természetes nagyon fontos vagy nekünk. Mondta Diego.
-Diego velem tudsz jönni egy kicsit? Fogtam meg a kezét.
-Hát persze. Jött utánam. Fogtuk magunkat és kimentünk az épület elé, leültünk majd beszélgetni kezdtünk.
-Tudod hibát követtem el.
-Még pedig?
-Jorge a buli legelején követni kezdett és a mosdóba megcsókolt én meg hagytam.
-Akkor most újra együtt?
-Még mit nem Die én nem akarom őt mégjobban bántani.
-Pedig azt teszed és ha nem döntesz el fogod veszíteni örkökre.
-Nagyon szeretem, de mint mondtam csak bántjuk egymást.
-Én meg azt mondom, hogy menj és beszélj vele tudom, hogy ti egymásnak vagytok teremtve és tudod miért?
-Miért?
-Mert ha nem lennél totálisan oda érte akkor nem varratad volna ezt fel az oldaladra. Húzta fel a pólom.
-Igazad van még most beszélek vele. Pattantam fel, de megszédültem és visszahuppantam Diego ölébe mert a beszélgetés alatt megittam az egész üveg piát.
-Jól vagy Tini?
-Én igen, de te?
-Kutya bajom, de menj. Beléptem a buli helyszínére, de bár ne tettem volna.
2016. május 3., kedd
Jortini 1.évad 33.rész ÉVADZÁRÓ!!❤
Reggel amikor felkeltem és megláttam Jorget mellettem az volt az első gondolatm vajon hol aludhattak a lányok. Kimentem a sátorból és csak Facu ült kint egyedül.
-Szia Tini.
-Szia Facu.
-Mi a helyzet jobban vagy?
-Igen jól csak Rugg-ra haragszok még. Tudja, hogy mit vált ki belőlem ez a történet és ő meg....
-Nyugi Tinu gyere ide? Ölelt magához.
-Nem jössz el velem sétálni? Ki kell szellőztessem a fejem.
-Én szívesen megyek, de Jorge nem csinál belőle balhét?
-Nem dehogy is.
-Akkor induljunk. Karolta át a derekam. Csak sétáltunk és sétáltunk amikor Facu így szólt.
-Figyu ma nekem is haza kellene mennem mert holnap munka. Nem bánod ha veled megyek?
-Miért bánnám?
-Hát nem fogtok veszekedni Jorgeval, hogy csak te meg én leszünk a lakásba?
-Dehogy is Yoyi megbízik bennem amúgy meg ez a plussz veszekedés már nem árt. Van elég vitánk ez legyen a legkisebb.
-Miért nem álltok jól?
-Hát azt illeti most a szakítás óta már nem olyan velem mint volt.
-Semmi nem olyan szenvedélyes és romantikus már igaz?
-Pontosan!
-Figyelj ha bármire szükséged van csak szólj én itt leszek. Hajólt hozzám közelebb majd csókolózni kezdtünk.Amikor vége lett a csókunknak így szóltam.
-Én nemtudom, hogy mit érzek.
-Én azt az egyet tudom Martina, hohy veled akarok lenni.
-Akkor mi lesz Albaval és Jorgeval?
-Mi tegnap este szakítottunk Albavl mert ő lefeküdt valaki mással.
-Akkor én most beszélek Jorgeval. Megcsókolotam Facundot és visszamentem a sátorba ahol Jorge aludt.
-Jorge kérlek kelj fel beszélnünk kell!
-Mi történ kicsim?
-Arra a döntésre jutottam, hogy szakítok veled mert már semmi nem olyan mint régen és elhidegültünk egymástol. Talán nem árt egy kis távolság.
-És ez ki miatt van? Fogta meg a kezem.
-Facu miatt. Rájöttem, hogy még mindig őt szeretem.
-Vissza szerezlek. Nem tudom hogyan, de újra az enyém leszel mert nem akarok nélküled élni.
-Kérlek ne nehezítsd ezt meg. Mentem ki a sátorból ahol már mindenki ott állt a táskájával indulásra készen.
-Itt meg mi folyik?
-Haza megyünk mind mert tudod miért..... Mondta a báttyám.
-Jó mennyünk és sajnálom! Hajtottam le a fejem. Facu odajött hozzám összekulcsolta a kezünket és felszálltunk a buszra. Amikor hazaértünk az összes cuccunkat összepakoltuk és mindenki ment a saját házába vissza mert többet nem kell a villában élni. Estére áthívtam magamhoz Facut és nálam aludt, de nem történt semmi mert nem biztos, hogy Jorgeon kívűl mással is úgy együtt lennék.
-Szia Tini.
-Szia Facu.
-Mi a helyzet jobban vagy?
-Igen jól csak Rugg-ra haragszok még. Tudja, hogy mit vált ki belőlem ez a történet és ő meg....
-Nyugi Tinu gyere ide? Ölelt magához.
-Nem jössz el velem sétálni? Ki kell szellőztessem a fejem.
-Én szívesen megyek, de Jorge nem csinál belőle balhét?
-Nem dehogy is.
-Akkor induljunk. Karolta át a derekam. Csak sétáltunk és sétáltunk amikor Facu így szólt.
-Figyu ma nekem is haza kellene mennem mert holnap munka. Nem bánod ha veled megyek?
-Miért bánnám?
-Hát nem fogtok veszekedni Jorgeval, hogy csak te meg én leszünk a lakásba?
-Dehogy is Yoyi megbízik bennem amúgy meg ez a plussz veszekedés már nem árt. Van elég vitánk ez legyen a legkisebb.
-Miért nem álltok jól?
-Hát azt illeti most a szakítás óta már nem olyan velem mint volt.
-Semmi nem olyan szenvedélyes és romantikus már igaz?
-Pontosan!
-Figyelj ha bármire szükséged van csak szólj én itt leszek. Hajólt hozzám közelebb majd csókolózni kezdtünk.Amikor vége lett a csókunknak így szóltam.
-Én nemtudom, hogy mit érzek.
-Én azt az egyet tudom Martina, hohy veled akarok lenni.
-Akkor mi lesz Albaval és Jorgeval?
-Mi tegnap este szakítottunk Albavl mert ő lefeküdt valaki mással.
-Akkor én most beszélek Jorgeval. Megcsókolotam Facundot és visszamentem a sátorba ahol Jorge aludt.
-Jorge kérlek kelj fel beszélnünk kell!
-Mi történ kicsim?
-Arra a döntésre jutottam, hogy szakítok veled mert már semmi nem olyan mint régen és elhidegültünk egymástol. Talán nem árt egy kis távolság.
-És ez ki miatt van? Fogta meg a kezem.
-Facu miatt. Rájöttem, hogy még mindig őt szeretem.
-Vissza szerezlek. Nem tudom hogyan, de újra az enyém leszel mert nem akarok nélküled élni.
-Kérlek ne nehezítsd ezt meg. Mentem ki a sátorból ahol már mindenki ott állt a táskájával indulásra készen.
-Itt meg mi folyik?
-Haza megyünk mind mert tudod miért..... Mondta a báttyám.
-Jó mennyünk és sajnálom! Hajtottam le a fejem. Facu odajött hozzám összekulcsolta a kezünket és felszálltunk a buszra. Amikor hazaértünk az összes cuccunkat összepakoltuk és mindenki ment a saját házába vissza mert többet nem kell a villában élni. Estére áthívtam magamhoz Facut és nálam aludt, de nem történt semmi mert nem biztos, hogy Jorgeon kívűl mással is úgy együtt lennék.
2016. május 2., hétfő
Jortini 1.évad 32.rész
Reggel amikor felkeltem eszembe jutott, hogy milyen nap is van ma. Ruggerro szülinapja. Még csak 6 óra volt ezért kiosontam az ajtón és lementem a konyhába és megláttam a még ébredező Candet.
-Candiiiii. Ugrottam a nyakára.
-Mi van Tunya?
-Hát Ruggerronak szülcsinapcsija van és csináljunk neki reggelit.
-Okés, de palacsintát és gofrit mert az a kedvence.
-Rendben Ariel. Nyomtam puszit az arcára majd bementünka konyhába. Én csináltam a csoki öntetes gofrit Cande pedig a eper szirupos palacsintát. Amikor végeztünk 8 óra fele járt az idő ezért berontottunk a báttyuskám szobályába én meg egyenesen a nyakába ugrottam. Ő felugrott és ledobott magáról amit én bántam mert megütöttem a fejem. A hangzavarra Jorge is át trappolt.
-Ne haragudj hugi.
-Semmi baj Rugg ez az én hibám amúgy boldog szülinapot.
-Köszi.
-Tini kicsim biztos jól vagy? Térdelt mellém Jorge.
-Persze semmi baj. Nyomtam egy puszit a homlokára majd felkeltem és felültem a tesóm mellé aki szorosan átölelt. Nem nagyona akartuk elengedni egymást ezért hagyták a srácok had legyen a kettőnké a reggel. Imádom a báttyám és őrűlten fontos nekem. Bármire képes vagyok ő értem.
-Tinci mondtam már, hogy mennyire szeretlek?
-Igen, de ezt a becenevet azóta nem használod amióta.... Kezdtem el könnyezni, de ő csak szorosan átölelt.
-Igen aóta. Mind a hárman így szólítottunk. Mosolyodott el majd bökdösni kezdte az oldalam mert nem mozdultam.
-Na hallod ne csináld. Röhögtem majd letepertem és bunyóztunk egyet után pedig megettük a reggelit amit készítettem.
Lent voltunk a srácokkal a nappaliba és arra vártunk, hogy Rugg elkészüljün.
-Ruggerro gyere csak le. Kiabált Jorge a testvéremnek.
-Itt vagyok. Na és mit csinálunk ma? Szaladt le a lépcsőn.
-Arra gondoltunk, hogy döntsd el te. Lehelt egy csókot Cande az arcára.
-Na ezt a választ vártam mert van egy jó ötletem.
-Ha ezt mondod annak soha nincs jó vége. Mondta Nico és Samu egyszerre.
-Pedig most pakoljatok mert sátrazni megyünk 3 napra.
-Figyi báttyus én csak holnap estig tudok maradni mert holnap után nekem munka.
-Nem baj, de legalább velünk leszel. Ölelt meg Lodo. El is mentünk fel pakolni. Épp raktam be a táskába Jorge és az én cuccaimat amikor valaki megölelte a derekam.
-Én is hazajöjjek veled holnap? Csókolta meg a nyakam Yoyi.
-Nem, nem kell érezd csak jól magad.
-Rendben ha így akarod. Hajtotta le a fejét.
-Kicsim csak pár napról van szó pusziltam meg az arcát. Felkaptam a táskát megragadtam a szerelmem kezét és már mentünk is le. Beültünk a kisbuszba és mentünk is. Amikor az erdő elejéhez értünk ott leraktuk a buszt és besétáltunk a mélyére. Mindannyian felállítottuk a sátrunkat. Én Mechivel és Candeval kerültem egy sátorba. Jorge volt Ruggeval és Facuval. Alba Lodoval. Nico pedig Samuval.
Beszélgettünk énekeltünk túráztunk majd amikor beesteledett a tűz köré gyűltünk.
-Meséljünk rémtörténeteket. Vetettem fel az ötletet.
-Nekem jó, de te Tini az első történt után hazáig futsz. Nevetett Rugg.
-Ez nem igaz, sőt mi több én kezdem a mesélést. Bele is kezdtem.
Egyik nap a 6 hetedikes lány a suli udvarán unatkozott. A suli udvar mellet volt egy ráccsal elkerített rész,amit a lányok észrevettek.(nem volt nagyon feltünő mivel benötték a növények,elhagyatott volt.) Az 5 lány nagyon bátor volt kivéve a hatodik (Sarah). Sarah volt a legéretteb ezért volt felelőségtudata,mégis sokszor piszkálták ezzel. Szóval a lányok fel akartak mászni a rácsra, de a tanárok észrevették, és beküldték őket. Megbeszélték,hogy este 8-kor itt a suli udvarán találkoznak. Úgyis lett. Találkoztak, mind a 6 lány eljött (köztük Sarah is). Sarah mondta hogy ez rossz ölet de hiába. A lányok azt mondták hogy: Sarah! Te mindig is ilyen félős és gyáva vagy! Ha most nem mászol fel kiközösítünk és nem leszünk jóba!
Sarah nem tudott tehát mit tenni ezért megtette. Felmászott. Úgy tünt nincs semmi baj,hibátlanul fölért. A lányok megdícsérték,szurkoltak neki. Azonban mikor mászott le beakadt a hasa egy kiálló vasdarabba és felszakadt a hasa!
-Gyorsan,hívjátok a mentőket lányok!-mondta Sarah.
-Dehogy hívjuk!-kiabálták a lányok,majd elfutottak.
Sarah dühös volt. Végül egyedül maradt. MEGHALT. A lányok másnap tanítás után a rácshoz mentek olyan 2-3 órakkor. Sarah ott feküdt holtan. A lányok hogy ne legyenek gyanusak nem mentek oda. Másnap nem volt ott a test. Megnyugodtak. De Sarah szelleme beszélt hozzájuk majd MEGÖLTE ŐKET!!! Azóta aki a rácsra mászik vagy rajta csimpaszkodik de akár csak ha hozzá ér az valamilyen módon meghal. Az Sarah rácsa!!! NE ÉRJ HOZZÁ!
-Nem rossz, de én jobbat tudok. Mondta Rugg és rámmosolygott. Tudtam, hogy melyik történetet fogja elmomdani. Bármi mást csak ezt ne ezerszer hallottam már, de még mindig félek tőle. Ekkor Rugg belekezdett a mesélésbe.
A történet egy sötét este kezdődik, hamar besötétedett, Molly a szobájában ült, és olvasott egy újságot. Az újságban egy cikket talált, egy pszichopatáról, aki a környéken járkál. Azt gondolta biztos valami mese, hogy megvegyék az újságot. Egészen estéig gondolta így. Mind a 9 kutyája veszettül ugatott. Kinézett telihold volt. Nyugtatni próbálta magát, hogy biztos csak azt ugatják. Aztán eszébe jutott, hogy elfelejtett vacsorát adni a kutyáknak, elindult kifelé. Kopogást hallott az ablakon. Mindenütt kopogott, de egy ablaknál erősebbet, mint a többinél. Kinézett. Esett az eső. Nagyon sötét volt, ezért Molly nem sokat látott kintre, csak a vízcseppeket látta az ablakon. Az átlátszó vízcseppek közé vörös cseppek is keveredtek. Molly nem értette miért lehet ez. De bátran ment tovább kifelé. Aztán eszébe ötlött, hogy azért ki vihetne egy esernyőt, hogy ne ázzon el.
Visszament és megkereste.
Na itt nem bírtam tovább a történetet mert tudtam, hogy most jön a dúrva rész ezért egyből berohantam a sátorba és összecsuklottam. Egyszer hallottam, hogy valaki be akar jönni a sátorba. Amikor megláttam, hogy ki az rögtön megkönnyebbűltem.
-Szia kicsim. Jól vagy? Mondta a barátom édes hangon.
-Nem nagyon. Temettem az arcom a kezembe.
-Facu elmesélte, hogy miért mentél el.
-Nem értem a báttyámat tudja, hogy mennyire kikészülök ettől a történettől erre meg.....
-Nyugi szivem. Ölelt magához majd befeküdtünk közösen egy hálózsákba és elaludtunk.
-Candiiiii. Ugrottam a nyakára.
-Mi van Tunya?
-Hát Ruggerronak szülcsinapcsija van és csináljunk neki reggelit.
-Okés, de palacsintát és gofrit mert az a kedvence.
-Rendben Ariel. Nyomtam puszit az arcára majd bementünka konyhába. Én csináltam a csoki öntetes gofrit Cande pedig a eper szirupos palacsintát. Amikor végeztünk 8 óra fele járt az idő ezért berontottunk a báttyuskám szobályába én meg egyenesen a nyakába ugrottam. Ő felugrott és ledobott magáról amit én bántam mert megütöttem a fejem. A hangzavarra Jorge is át trappolt.
-Ne haragudj hugi.
-Semmi baj Rugg ez az én hibám amúgy boldog szülinapot.
-Köszi.
-Tini kicsim biztos jól vagy? Térdelt mellém Jorge.
-Persze semmi baj. Nyomtam egy puszit a homlokára majd felkeltem és felültem a tesóm mellé aki szorosan átölelt. Nem nagyona akartuk elengedni egymást ezért hagyták a srácok had legyen a kettőnké a reggel. Imádom a báttyám és őrűlten fontos nekem. Bármire képes vagyok ő értem.
-Tinci mondtam már, hogy mennyire szeretlek?
-Igen, de ezt a becenevet azóta nem használod amióta.... Kezdtem el könnyezni, de ő csak szorosan átölelt.
-Igen aóta. Mind a hárman így szólítottunk. Mosolyodott el majd bökdösni kezdte az oldalam mert nem mozdultam.
-Na hallod ne csináld. Röhögtem majd letepertem és bunyóztunk egyet után pedig megettük a reggelit amit készítettem.
Lent voltunk a srácokkal a nappaliba és arra vártunk, hogy Rugg elkészüljün.
-Ruggerro gyere csak le. Kiabált Jorge a testvéremnek.
-Itt vagyok. Na és mit csinálunk ma? Szaladt le a lépcsőn.
-Arra gondoltunk, hogy döntsd el te. Lehelt egy csókot Cande az arcára.
-Na ezt a választ vártam mert van egy jó ötletem.
-Ha ezt mondod annak soha nincs jó vége. Mondta Nico és Samu egyszerre.
-Pedig most pakoljatok mert sátrazni megyünk 3 napra.
-Figyi báttyus én csak holnap estig tudok maradni mert holnap után nekem munka.
-Nem baj, de legalább velünk leszel. Ölelt meg Lodo. El is mentünk fel pakolni. Épp raktam be a táskába Jorge és az én cuccaimat amikor valaki megölelte a derekam.
-Én is hazajöjjek veled holnap? Csókolta meg a nyakam Yoyi.
-Nem, nem kell érezd csak jól magad.
-Rendben ha így akarod. Hajtotta le a fejét.
-Kicsim csak pár napról van szó pusziltam meg az arcát. Felkaptam a táskát megragadtam a szerelmem kezét és már mentünk is le. Beültünk a kisbuszba és mentünk is. Amikor az erdő elejéhez értünk ott leraktuk a buszt és besétáltunk a mélyére. Mindannyian felállítottuk a sátrunkat. Én Mechivel és Candeval kerültem egy sátorba. Jorge volt Ruggeval és Facuval. Alba Lodoval. Nico pedig Samuval.
Beszélgettünk énekeltünk túráztunk majd amikor beesteledett a tűz köré gyűltünk.
-Meséljünk rémtörténeteket. Vetettem fel az ötletet.
-Nekem jó, de te Tini az első történt után hazáig futsz. Nevetett Rugg.
-Ez nem igaz, sőt mi több én kezdem a mesélést. Bele is kezdtem.
Egyik nap a 6 hetedikes lány a suli udvarán unatkozott. A suli udvar mellet volt egy ráccsal elkerített rész,amit a lányok észrevettek.(nem volt nagyon feltünő mivel benötték a növények,elhagyatott volt.) Az 5 lány nagyon bátor volt kivéve a hatodik (Sarah). Sarah volt a legéretteb ezért volt felelőségtudata,mégis sokszor piszkálták ezzel. Szóval a lányok fel akartak mászni a rácsra, de a tanárok észrevették, és beküldték őket. Megbeszélték,hogy este 8-kor itt a suli udvarán találkoznak. Úgyis lett. Találkoztak, mind a 6 lány eljött (köztük Sarah is). Sarah mondta hogy ez rossz ölet de hiába. A lányok azt mondták hogy: Sarah! Te mindig is ilyen félős és gyáva vagy! Ha most nem mászol fel kiközösítünk és nem leszünk jóba!
Sarah nem tudott tehát mit tenni ezért megtette. Felmászott. Úgy tünt nincs semmi baj,hibátlanul fölért. A lányok megdícsérték,szurkoltak neki. Azonban mikor mászott le beakadt a hasa egy kiálló vasdarabba és felszakadt a hasa!
-Gyorsan,hívjátok a mentőket lányok!-mondta Sarah.
-Dehogy hívjuk!-kiabálták a lányok,majd elfutottak.
Sarah dühös volt. Végül egyedül maradt. MEGHALT. A lányok másnap tanítás után a rácshoz mentek olyan 2-3 órakkor. Sarah ott feküdt holtan. A lányok hogy ne legyenek gyanusak nem mentek oda. Másnap nem volt ott a test. Megnyugodtak. De Sarah szelleme beszélt hozzájuk majd MEGÖLTE ŐKET!!! Azóta aki a rácsra mászik vagy rajta csimpaszkodik de akár csak ha hozzá ér az valamilyen módon meghal. Az Sarah rácsa!!! NE ÉRJ HOZZÁ!
-Nem rossz, de én jobbat tudok. Mondta Rugg és rámmosolygott. Tudtam, hogy melyik történetet fogja elmomdani. Bármi mást csak ezt ne ezerszer hallottam már, de még mindig félek tőle. Ekkor Rugg belekezdett a mesélésbe.
A történet egy sötét este kezdődik, hamar besötétedett, Molly a szobájában ült, és olvasott egy újságot. Az újságban egy cikket talált, egy pszichopatáról, aki a környéken járkál. Azt gondolta biztos valami mese, hogy megvegyék az újságot. Egészen estéig gondolta így. Mind a 9 kutyája veszettül ugatott. Kinézett telihold volt. Nyugtatni próbálta magát, hogy biztos csak azt ugatják. Aztán eszébe jutott, hogy elfelejtett vacsorát adni a kutyáknak, elindult kifelé. Kopogást hallott az ablakon. Mindenütt kopogott, de egy ablaknál erősebbet, mint a többinél. Kinézett. Esett az eső. Nagyon sötét volt, ezért Molly nem sokat látott kintre, csak a vízcseppeket látta az ablakon. Az átlátszó vízcseppek közé vörös cseppek is keveredtek. Molly nem értette miért lehet ez. De bátran ment tovább kifelé. Aztán eszébe ötlött, hogy azért ki vihetne egy esernyőt, hogy ne ázzon el.
Visszament és megkereste.
Na itt nem bírtam tovább a történetet mert tudtam, hogy most jön a dúrva rész ezért egyből berohantam a sátorba és összecsuklottam. Egyszer hallottam, hogy valaki be akar jönni a sátorba. Amikor megláttam, hogy ki az rögtön megkönnyebbűltem.
-Szia kicsim. Jól vagy? Mondta a barátom édes hangon.
-Nem nagyon. Temettem az arcom a kezembe.
-Facu elmesélte, hogy miért mentél el.
-Nem értem a báttyámat tudja, hogy mennyire kikészülök ettől a történettől erre meg.....
-Nyugi szivem. Ölelt magához majd befeküdtünk közösen egy hálózsákba és elaludtunk.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)