Jortini 1.évad 8.rész

-Igen én is ugyan úgy érzek mint akkor.
-Kifejtenéd ezt jobban? Kérdeztem mosolyogva. Ekkor Jorge megcsókolt.
-Ez már elég kielégítő válasz? Kérdezte majd felkapott.
-Igen elég. Mondtam és én is megcsókoltam. A többiek meg csak éljeneztek mi csak akkor vettük észre, hogy végig minket néznek. Jorge egyszer csak rohanni kezdett velem a víz fellé én meg csak kiabáltam, hogy tegyen le meg ütögettem. Amikkor beért a vízbe érdekes módon nem dobott bele csak bement arra a részre ahol neki derékig ér a víz de engem még mindig fogott majd megcsókolt és aztán bejjebb dobott a vízbe.
-Pechemre nem tudtam úszni és így elmerültem  már minden elhomályosodott amikor egy erős kar ragadt meg. Rugge volt az mert ő is pont akkor úszott arra.

-Jól vagy Tini?
-Jaj bátyuskám köszönöm. Öleltem át.
-Bátyuskám? Nézett rám kérdőn.
-Igen az én egyetlen egy szeretett báttyám. Már nagyon hiányoztál, ugye tudod?

-Te is nekem Tini.
-Kicsim jól vagy? Ne haragudj mondta Jorge könnyes szemekkel majd  átvett Ruggerrotól.
-Semmi baj nem szóltam neked, hogy nem tudok úszni.
-De minden rendben?
-Persze. Jorge kivitt a partra a többiekhez majd Candeval is kibékültem erre Mechi így szólt.
-Mi lenne ha itt éjszakáznánk? Vannak a kocsiban sátrak és pont elég. Ebbe mindenki beleegyezett. Szegény Nico egyedűl kell majd aludjon.
-Rendben srácok, de én is Tini el kell menjünk valahova. Mondta Jorge.
-Hova?
-Majd meglátod, de öltözz és mennyünk. Beszálltunk a kocsiba és egy tetováló szalonig hajtottunk. Ott kiszáltunk majd bementünk és Jorge egy papírfecnit adott oda a tetoválónak amin ugyan az a mondta volt mint ami az én oldalamon van csak annyi, hogy az én nevem állt rajata. Ő is felvarratta a tetkóját majd visszamentünk a partra.
-Na merre jártatok? Kiváncsískodott Alba.-Nem fontos mondtuk egyszerre majd leültünka a tűzhöz. Teljesen sötét volt már de mi még mindig beszélgettünk de egyszer csak mind elkezdtek sorba bevonulni a sátrukba mintha ez meg lett volna beszélve és csak én meg Jorge maradtunk a tűznél és szólt a zene Jorge telefonjából.
-Szabad egy táncra hölgyem? Kérdezte Jorge.
-Ez csak természetes. Mondtam majd átöleltem és táncolni kezdtünk.
-Tudod nagyon rossz volt nélküled ez az egy nap is.
-Nekem is nélküled elhiheted. Mondtam a könnyeimmel küzködve. Ekkor Jorge a szemembe nézett.
-Én elképzeltem a közös jövőnket egészen addig amíg meg nem halunk.
-Tényleg és, hogy képzelted el? Kérdeztem mosolyogva majd átöleltem és tovább táncoltunk.
-Hát azt terveztem, hogy összeházasodunk és lesz egy csodaszép gyermekünk egy nagy házunk és nászútra mondjuk mehetnénk New Yorkba.
-Eddig jól hangzik.
-És utána jöjjön aminek jönnie kell egy a lényeg, hogy mi együtt legyünk.
-Jaj ez annyira cuki. Szólaltak meg a többiek miközben a fejük kint volt a sátorból.
-Ti mindent hallottatok? Kérdeztem nevetve. Ők csak bólogattak majd gyorsan behúzták a fejüket és becibzárolták a sátraikat. Mi eloltottuk a tüzet majd mi is befeküdtünk a sátrunkba és összebújva elaludtunk.