Jortini 1.évad 6.rész

-Persze, hogy megölellek téged egész nap ölelnélek mert csak te tudsz megnyugtatni.
-Baj van Tini? Kérdezte Jorge aggódva.
-Azon kívűl, hogy nincs családom semmi baj.
-Ne mond ezt itt van Rugge.
-Nem ő nem a testvérem ha az lenne elmondott volna mindet az elején.
-Nyugodj meg. Mondta Jorge én meg odabújtam hozzá.
-Nem hiszem, hogy menni fog a fellépés.
-De menni fog együtt bármire képesek vagyunk és jöjjön aminek jönnie kell Leon szavait idézve. Mondta Jorge majd elnevette magát.
-Köszönöm. Mondtam könnyes szemekkel.
-Na töröld le szépen a könnyeid mert itt vagyunk. Leszálltunk a buszról majd bementünk a stadionba és egyből rohantunk a színfalak mögé az öltözőinkbe. A csajokkal egy öltözőt kaptunk aminek nem nagyon örültem mert Cande minden áron beszélni akart velem és Lodo meg Alba is. Ahogy felöltöztem rohantam át a fiúkhoz amikor benyitottam csak Facu volt bent egy szál nadrágba póló még nem volt rajta.
-Jaj ne haragudj. Csuktam volna be az ajtót, de ő így szólt.
-Tini várj.
-Igen?
-Muszáj beszéljek veled.
-Nem akarok beszélni senkivel.
-Tini megbolondulok már nem bírom, hogy haragszol rám a legjobb barátom vagy. Ennek hallatán meghatódtam és Facu nyakába borúltam sírva.
-Na csajszi hallod ne sírj. Mondta majd mégjobban magához szorított.
-De elvesztettem a báttyám én még soha nem csalódtam ekkorát senkiben. Hogy gondolhatta azt, hogy én nem örülnék az ő boldogságának.
-Tini figyelj ő is nagyon ki van bukva mert se te se Jorge nem beszél vele.
-Engem ez most  nem érdekel csak ölelj át szorosan. jó? Ebbe a pillanatba belépett Jorge és meglátta, hogy a félmesztelen Facuval ölelkezek.
-Ti meg mi a francot csináltok? Ordított ránk Jorge.
-Kicsim ez nem az aminek tűnik igazság szerint téged kerestelek és csak Facu volt itt és és.....kibékültünk.
-Felőlem össze is jöhettek.
-Jorge ne hagyj így itt. Mondtam sírva.
-Azt hiszem én most megyek. Mondta Facu majd elindult ki.
-Sajnálom Facu.
-Na jó én ezt nem hallgatom tovább csáó.
-Ne menj el. Ragadtam meg a karját majd magamhoz húztam és sírva átöleltem.-Tini ez nekem nem megy.
-Most szakítani akarsz? Néztem rá értetlenül.
-Nem dehogy is az nem megy, hogy minden fiú rádmászik.
-Nem, Facu nekem a legjobb barátom és fájt, hogy becsapott, de ez a féltékenységi roham.
-Csak azért jöttem, hogy szóljak mert egy órával késöbb kezdődik a koncert erre te meg itt ölelkezel Facuval ráadásul úgy, hogy nincs rajta póló.
-Szükségem van a barátaimra is, de most inkább rád és az ölelésedre.
-Csak az ölelésemre?-Kérdezte Jorge mosolyogva.
-Meg persze erre is. Mondtam majd megcsókoltam. Ezt a csókot még több csók követte amíg Ruggerro be nem nyitott.
-Bocsi, hogy zavarok.
-Hát mostanában csak zavarni tudsz és hazudozni. Mondtam mérgesen.
-Tini ne csináld ezt velem csak mi ketten maradtunk mi vagyunk egymás családja a hugom vagy.
-Figyelj Ruggerro fáj ezt most kimondani de már nem tekintelek a testvéremnek nem vagy a családom része az én családom Jorge, Mechi, Xabi és Facu meg aki számít de te nem szóval felejts el. Megfogtam magam és kirontottam az öltözőböl majd kimentem a színpadra ahol volt egy zongora és gyakorlás képpen a Under neath it all című dalt kezdtem énekelni. Amikor végeztem valaki a nézőtérröl elkezdett tapsolni amikor megláttam ki az nagyon megijedtem.
-Peter te meg mit keresel itt?
-Jöttem a koncertre.
-Az csak később lesz.
-Az nem fontos, de jól látom, hogy te szomórú vagy? Gyere majd én megvígasztallak. Mondta majd felugrott a színpadra és elkezdett felém sétálni én meg csak sikítottam egyet. Ekkor Facut és Rugget pillantottam meg.
-Ne menj a közelébe Peter.
-Miért ne? Hisz olyan aranyos. Ekkor megragadta a torkom.
-Tini. Kiáltott fel Facu.
-Még egy lépés és megölöm. Rugg és Facu csak állt egymás mellett és nem mertek mozdulni.
-Tini kezdj el vetkőzni. Mondta Peter majd elővett egy bicskát. Én tettem amit kellett és sírva lehúztam a pólom.
-Még azért azt a nadrágot ledobhatnád. Nem tudtam mit csinálni levettem a cipőm és a nadrágom is.
-Na ez már igen jó kis formás hátsód van mondta Peter majd meg akarta fogni a fenekem, de ekkor Jorge jelent meg a háta mögött aki kicsavarta a kezéből a kést és ellökte tőlem. Peter ekkor elmenekült én meg Jorge karjaiba omlottam.
-Istenem kicsim minden rendben van?
-Most már igen.
-Öltözz fel. Gyorsan magamra rángattam a ruhákat és így szóltam.
-Ami itt történt az maradjon négyünk közt. Értitek? Ez főként neked szól Ruggerro.
-Rendben. Mondták a srácok. Facu odaszaladt hozzám és jó erősen átölelt.
-Minden rendben lesz. Súgta a fülmbe.
-Hát nagyon remélem de siessünk mert 10 perc múlva koncert.Rengetegen voltak ott a koncerten, de hála az égnek Peter nem jött vissza. Másnap reggel el is indultunk haza. A buszon Facu mellett ültem aminek Jorge nem nagyon örült sőt azt mondta hogy ne üljek mellé a repülőn. Amikor felszálltunk a gépre oda akartam ülni Jorge mellé, de ő hirtelen a másik ülésre rárakta a táskáját.
-Na ne kezd megint a féltékenységet.
-Ülj oda a barátod mellé.
-Kérlek ne kezd most utoljára tudunk egy kicsit itt hátúl kettesben összebújni mert otthon egy jó ideig nem fog menni mert nem lakunk együtt. Ekkor megfogtam magam és behuppantam Jorge ölébe.
-Nekem így is jó ha táskának is kell üllés akkor nekem az öledben is mgteszi.
-Csak vígyázz nehogy megszúrjon valami.Mondta Jorge.
-Te kis perverz, hogy gondolhatsz ilyenre? Száltam ki az öléből de ő visszahúzott és csókolózni kezdtünk. 10 perc után visszaültem az üllésbe.